2024-ben különösen nagy az eltérés a katolikus és protestáns felekezeti húsvét, illetve az ortodox húsvét között: míg előbbit a hétvégén ünnepeltük, utóbbi időpontja nagyon későn, május 5-én lesz. A húsvét mozgó ünnep, ezért minden évben más-más dátumra esik,
a romániai magyarság tekintetében azonban fontos mindkét felekezeti dátum,
hiszen ez nagyban befolyásolja a romániai magyarság mindennapjait, például az iskolai vakációkat.
Nos, ez a következő esztendőkben néhány alkalommal nem okoz különösebb gondot, hiszen mind a katolikus, mind pedig az ortodox húsvét azonos dátumra esik.
2025-ben április 20-án lesz mindkét húsvét; 2026-ban április 5-én ünnepelnek a nyugati keresztények és április 12-én az ortodoxok. 2027-ben ismét hatalmas lesz az eltérés: míg a katolikusok és protestáns felekezetűek március 28-án ünnepelnek, az ortodoxok május 2-án.
Rá egy esztendőre, 2028-ban újra egybeesik a két felekezet feltámadási ünnepe (április 16-ára), 2029-ben azonban ismét más-más napon ünneplik meg Jézus feltámadását: a katolikusok április 1-jén, az ortodoxok pedig április 8-án. Az évtized utolsó húsvétját, 2030-ban a katolikusok április 21-én, az ortodoxok pedig április 28-án ünneplik.
Egyébként azért nem egységes a húsvét időpontja – szemben a karácsonyéval –, mert a különböző egyházak más-más naptárt használnak. A húsvét pontos dátumának megállapításához a csillagászatot hívják segítségül, mivel 1700 évvel ezelőtt a nikaiai zsinaton a csillagászathoz kötődően határozták meg az ünnep időpontját. Az első nikaiai zsinat (Kr. u. 325) határozata alapján a húsvét napja a tavaszi nap-éj egyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. Gyakorlatilag a következő a szabály:
húsvét ünnepe a március 21-i tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnapon van, vagyis legkorábban március 22-én és legkésőbb április 25-én.
A nyugati kereszténység által a húsvét meghatározására ma használt metódust a Gergely-féle naptárreformot szabályozó kánonban (1582) rögzítették. Ezzel szemben a keleti egyházrészek (például az ortodoxok) egy régebbi, a VI. században élt Dionysius Exiguus által megalkotott rendszer szerint számítják a húsvétot, amely alapgondolatát tekintve megegyezik a Gregorián-naptár szerinti számítással, csak semmilyen naptárkorrekciót nem tartalmaz.
