A térségben hulladékgazdálkodást végző vállalatnak ugyan nincsenek még számszerűsíthető adatai arról, mennyit csökkent a korábbi évekhez képest a leadott pillepalackok mennyisége, a sajtóreferens elmondása szerint azonban
számok hiányában is kijelenthető, hogy a különbség jelentős.
Katona Csilla rámutatott, az RDE Hargita továbbra is végzi a szelektív hulladék begyűjtését, a betétdíjas rendszerrel párhuzamosan, noha a hulladékgazdálkodással foglalkozó vállalatok számára is hálásabb feladat volt a szelektív hulladékot begyűjteni, ameddig a palackokat az arra kijelölt kukákba dobták az emberek, nem pedig visszaváltották.
„Ha megfelelően vannak gyűjtve a műanyag csomagolások, akkor újrahasznosíthatók, de
és ugyanez igaz mindenféle műanyag csomagolásra” – magyarázta az illetékes.
Rámutatott, a vizespalackokat nem kellett mosni, így azok révén több volt az olyan műanyaghulladék, amit a szakcég értékesíteni tudott. Kérdésünkre azt is elmondta, ez
számukra bevételkiesést jelent,
amely hosszútávon biztosan érződni fog, de ebben a helyzetben ők is globálisan gondolkodnak, nem a saját érdekeiket nézik elsősorban.
Hozzátette ugyanakkor, úgy látják, környezetvédelmi szempontból mégsem történik nagy változás, mert a mostani begyűjtő cégek is ugyanoda viszik a palackokat, ahová ők vitték korábban, azok tehát ugyanúgy kerülnek újrahasznosításra, mint amikor a szelektív gyűjtőpontok műanyagos konténerébe kerültek.
A hétköznapok történéseit figyelve azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül a tényt, hogy vannak akik kihasználják a „piaci rést”, és
a felelőtlen felhasználó által kukába dobott, visszaváltható palackokat összegyűjtik, majd annak rendje s módja szerint beteszik a visszaváltó automatába, az 50 banis betétdíjért cserébe.
Mivel korábban ez nem állt senkinek érdekében, leginkább a fogyasztók „jóérzésén” múlott a palackok szelektív gyűjtése, a betétdíjas rendszer bevezetésével talán mégis több kerül újrahasznosításra, mint előtte.
