Néhány székelyföldi község vezetőit kerestük fel, hogy megkérdezzük, nyilvántartják-e a kiüresedett házak számát, csökkent, vagy nőtt a népesség, és hogyan tekintenek a jövőbe.
Néhány falu az elöregedés útján áll, azonban akadnak biztató példák is,
ahol a külföldről hazatérő fiatalok családalapítással növelik a népességszámot.
György Sándor, az udvarhelyszéki Kányád község polgármestere a téma kapcsán a Székelyhonnak elmondta, egyelőre nem térképezték fel az üresen álló lakóházakat a község területén, mert azok száma folyton változik. Mint mondta, általában ezeket a házakat eladják, bár többségüket nem hirdetik meg, mert szomszédi, rokonsági, ismerősi körben kerül gazdája.
Ritka, hogy teljesen idegen vásároljon lakóházat
a hozzájuk tartozó településeken. Kiemelte azt is, hogy Székelyudvarhelyhez közelebb eső falvakban jobb a helyzet, a távolabb eső települések esetében azonban már más a helyzet. A községük nyolc faluból áll.
– magyarázta a községvezető.
A polgármester szerint az elmúlt években növekedett valamelyest a népesség, és az a tapasztalata, hogy a külföldön munkát vállaló fiatalok nagyrészt visszatelepülnek. „Gyakorlatilag azt a pénzt, amit kint megkeresnek, azt többnyire hazahozzák, és itthon értékesítik, befektetnek, itthon építkeznek, vagy felújítanak” – osztotta meg György Sándor. Tőle tudjuk, hogy a községben 740 lakóház van.
Homoródszentlászló és Ábránfalva állandó lakossága elenyésző, hétköznap alig harmincan, ha élnek ott – hétvégenként azonban mindkét falu megtelik élettel.
A távolabbi települések, mint Székelydálya, Székelypetek is hétvégén népesül be, és a nyári vakációban. „Sokan hétvégi háznak használják a lakóházakat” – jegyezte meg a községvezető.
Kányád községhez tartozik egyébként Kányád, Homoródszentlászló, Jászfalva, Miklósfalva, Székelypetek, Székelydálya, Ábránfalva és Ége. A község népessége 1068 fő.
Kristóf József Lóránt, a Maros megyei Magyaró község polgármestere megkeresésünkre közölte, hogy a korábbi népszámlálás óta valamelyest csökkent a népesség a községben, jelenleg 2995 lakosa van. „Gyakorlatilag hat emberen múlott, hogy tizenháromról tizenegyre csökkent a tanácsosok száma az önkormányzatban. Ez elszomorító” – mondta a polgármester. Tőle tudjuk, hogy a községhez tartozó Fickópatakán kevesebb volt az elhalálozás, mint a születés, ami pozitív a népesség szempontjából. Jelenleg 470-en lakják.
– jegyezte meg a községvezető. Hozzátette, öt százaléka a házaknak azért üres, mert a tulajdonosok külföldön vannak, a legtöbb esetben viszont azért, mert kihaltak az idősek. „A fiatalok azonban karban tartják ezeket a házakat is, csak néhány elhanyagolt épület van, amelyekről nem gondoskodik senki. A három település közül Fickópataka fejlődik a legjobban, terjeszkedik Magyaró fele, az önkormányzat ugyanis beltelekké sorolta a két település közötti területeket. Ott már nagyon sok telket megvásároltak, új házak is jó számban épülnek, tudtuk meg.
Magyaró községhez tartozik Magyaró, Fickópataka és Holtmaros.
Szotyori Angéla Gizella, a Kovászna megyei Málnás község polgármestere szerint általános jelenség a falvak elöregedése, akárcsak az, hogy egyre több az elhagyatott lakóház a településeken. Tőle tudjuk, hogy
Málnáson nagyon hamar elkelnek a házak, ha meghirdetik őket eladásra, mert a település alig 18 kilométerre fekszik Sepsiszentgyörgytől, ráadásul jó út vezet a városig.
„Akad néhány üres szülői ház, ahonnan elköltöztek a gyerekek, és még nem adták el, de romosodó ház csak egy van” – osztotta meg a községvezető.
A Málnás községhez tartozó Zalánpatak esetében azonban már más a helyzet, ugyanis eléggé elszigetelt, nehezen megközelíthető falu. „Ott elég súlyos a probléma, nagyon kevés a fiatal, kevés a gyerek és nagyon sok az idős. Nincs munkalehetőség, nehéz megközelíteni” – sorolta a nehézségeket a községvezető. Hozzátette, szerették volna európai uniós forrásból a Málnással összekötő tizenkét kilométeres útszakaszt felújítani, de egyelőre nem nyertek rá finanszírozást, a költségeit pedig az ezres nagyságú község önerőből nem tudja előteremteni.
– fogalmazott a háromszéki elöljáró.
Zalánpataknak egyébként hetven-nyolcvan állandó lakosa van, a fiatalok, ha tehetik, elköltöznek, nagyrészt Németországba mennek dolgozni, a hazahozott pénzből modernizálják a lakásokat, de többnyire a városban, vagy ahhoz közelebb vásárolnak lakást. Ebben a faluban is jellemző, hogy hétvégi házként használják a házakat, vannak, akik kifejezetten erre a célra vásároltak ott ingatlant. Az is köztudott, hogy III. Károly brit királynak is van birtoka itt, aki még hercegként szívesen látogatott Zalánpatakra.
Málnás községhez tartozik Málnásfürdő, Zalánpatak. Népessége 1024 fő.
Kedves Róbert, a felcsíki Csíkszenttamás község polgármestere a témához kapcsolódóan elmondta, hosszú évek óta az elhalálozások száma meghaladta a születésszámot, az elmúlt tíz évben százzal csökkent a népesség száma. Ez a tendencia most megfordulni látszik, hiszen egyre több gyermek születik a községben, vannak családok, ahol bevállalják a harmadik gyermeket is, jegyezte meg a községvezető.
Tavaly több mint harminc keresztelőt tartottak.
„Ez jó irányt mutat az elmúlt évekhez képest” – tette hozzá. Elmondta azt is, hogy egyre több fiatal, akik kimentek korábban dolgozni külföldre, költöznek haza. Többségük visszatér a szülőfaluba. Vannak ugyan üres házak a faluban, de nem eladók.
– magyarázta. A településen valamivel több mint ezer háztartás van nyilvántartva, azonban egy portán belül akár több lakóház is lehet, több generáció is élhet együtt.
Csíkszenttamás 2004 óta önálló község, korábban Karcfalvához tartozott. Népessége 2430 fő.
