Ruxandra Stanciu főfelügyelő, a Kovászna megyei rendőrség bűnmegelőzési osztályának vezetője a jelenség kapcsán elmondta, hogy
az internetes csalók a legújabb Deepfake módszerrel legtöbbször gyors meggazdagodással, hatalmas nyereséggel csábító befektetésekre bírnák rá a gyanútlan embereket.
Ehhez olyan videókat használnak fel, amelyek a mesterséges intelligencia segítségével manipuláltak:
ismert emberek videofelvételein az illetők szájába adják a meggyőző információkat, sikersztorikat; annyira valóságosak ezek a videók, mintha valóban ők mondanák el.
Épp ezért nehéz kiszűrni a csalást, ám nem lehetetlen, ha az ember összeveti az illető szájmozgását a kiejtett szavakkal. Máskor a kép minősége vagy azok a platformok is gyanakvásra adnak okot, amelyekre a nézőt átirányítják a videók alatti linken: azok is trükkösek, hamisak.
A csalók az Anydesk vagy a Teamviewer távelérési szoftverek telepítésére utasítják a kiszemelteket. Ha erre hajlandók, akkor attól a pillanattól elveszítik a kontrollt telefonjuk, számítógépük fölött.
A csalók így távolról hozzáférnek az illetők eszközeibe, megszerzik az azokon tárolt információkat, bankszámlaszámot, jelszavakat, így különböző összegeket nyúlnak le a számlákról.
Vagy ha nincs mit, akkor kölcsönt vesznek fel a számlatulajdonos nevében – tájékoztatott Csíki Róbert, a kriminalisztikai osztály internetes csalásokkal foglalkozó munkatársa.
Jó tudni, hogy erre a megkárosítottak későn jönnek rá, egyrészt azért, mert a transzferekről a bank sem küld értesítést, csak az online kifizetésekről. Másrészt
a bank, ahonnan kölcsönt vesznek fel, több hét elteltével küldi ki az első részlet törlesztésére irányuló felszólítást, ez pedig nagyon megnehezíti a hatékony nyomozást.
Harmadrészt minden úgy néz ki, mintha valaki önszántából kezdeményezne egy átutalást, hiszen saját adataival, jelszavával kéri.
A csalók napirenden vannak a trendekkel, ezért mindig a divatos, közszájon forgó témákra állnak rá, így kérték például arra, hogy Hidrolectrica, Romgaz, Transgaz, Petrom vagy más hasonló ismert nagyvállalatok részvényeibe, illetve különböző kriptovalutákba fektessenek az emberek.
Működik még a „balesetes” módszer is – hívták fel a figyelmet –, amikor telefonon úgymond egy balesetet szenvedett rokonnak (esetleg annak hangján) kérik valakitől a pénz átutalását.
Az érzelmi sokk ilyenkor csökkenti a megkeresettek ítélőképességét, vagy a telefonálók folyamatos beszéddel tartják nyomás alatt őket, míg az illetők valóban átutalják a kért összeget.
Postai vagy banki alkalmazottak pedig, akik már több ilyen esetnek voltak tanúi, néha figyelmeztetik az illetőket, hogy ne tegyék, de kevés sikerrel – hangzott el a sajtótájékoztatón.
Kovászna megyében 2023-ban jelentősen nőtt az internetes csalások száma az előző évhez képest, azaz 133-ról 170-re.
A csalók áldozataikat legtöbbször ötezer eurót meghaladó összeggel tudják megkárosítani, de több példa van rá, hogy 50-60 ezer eurót is sikerül kicsalni valakitől
– többnyire idős(ebb) személyektől, akik kevésbé vannak otthon az online közegben, és el sem tudják képzelni, miket lehet elművelni az interneten; illetve hiszékenyebbek a kamuzással szemben megedződött, mindennapos internethasználattal szokott fiatalabb korosztályoknál.
Bár a hatóságok próbálnak kidolgozni egy olyan törvényjavaslatot, mely korlátozná a Deepfake videókkal, de más módszerrel véghezvitt internetes csalásokat is, továbbá tiltásokat fogalmaznak meg az ezeknek helyet adó platformok kezelői („adminjai”) számára is, ez még időt vesz igénybe – tájékoztattak a rendőrség képviselői.
Amíg pedig a törvények nem védenek, addig csak a gyanakvásunk menthet meg attól, hogy internetes csalók áldozatai legyünk, figyelmeztetett a főfelügyelő. Egyúttal arra kér mindenkit pontokba szedve, hogy:
A rendőrség továbbképző tanfolyamokkal és a személyzet bővítésével igyekszik felzárkózni a helyzethez (a legújabb csalási módszerekhez), de eszközeik korlátozottak, és bár az Európai Unió országai még együttműködnek e tekintetben, az unión kívüli országok már nem mindig felelnek a megkereséseikre – hangzott még el. Amennyiben valakire mégis sikerül rábizonyítani a csalást, a kiszabható büntetés legtöbb hét év börtön.
