Bevezetőjében az előadó elmondta, tapasztalatai szerint páciensei próbálnak figyelni az egészségükre, reggel és este megmossák a fogukat, de
sokan abban a tévhitben élnek, hogy ezzel csupán kinyújtani tudják a szuvasodás megjelenését, és valójában genetikailag beléjük van kódolva fogaik romlása.
„Vannak olyan genetikai elváltozások, amelyek következtében a fogazat károsodhat, viszont ez nem általánosan jellemző” – hangsúlyozta. Hozzátette, idős korban gyakran bebarnulnak és elkopnak a fogak, de ez sem jár feltétlenül fogvesztéssel.
Kiemelte, hogy a fogak egészségének megőrzése több szempontból is fontos.
Szükség van rájuk a táplálék megrágásához, a megfelelő hangképzéshez, ugyanakkor a rendezett fogazat javítja a megjelenésünket, és ezáltal önbizalmat kölcsönöz a mindennapokban.
A szájüregi állapot számos kórral (szív- és érrendszeri problémák, tüdő- és cukorbetegség) összefüggésbe hozható, egy szakember a fogak állapotából is fel tudja fedezni ezeket. A legnyilvánvalóbb előnye a megfelelő fogápolásnak a fájdalom és a kényelmetlenségek elkerülése, azonban
az emberek általában csak a fájdalom megjelenése után mennek fogorvoshoz
– tette hozzá.
A továbbiakban a szakember a helyes fogápolás lépéseit ismertette, amellyel elkerülhető a fogszuvasodás és a fogkő megjelenése. Mint mondta,
használhatunk kézi vagy elektromos fogkefét egyaránt, fontos azonban, hogy puha sörtéjű eszközt válasszunk, ugyanis a kemény sörtéjűek roncsolhatják a fogzománcot, és felsérthetik a fogínyt, ami fogínygyulladáshoz és fogágy-betegség kialakulásához vezethet.
„A kemény és közepes erősségű fogkefét az elefántnak sem ajánlanám” – fogalmazott Lukács Helga-Erika.
A megfelelő fogkefe kiválasztása után annak helyes használatát is fontos elsajátítani. Az előadó elmondta, hogy
a fogkefét az írószerhez hasonlóan kell kézben tartani, mivel így nem tudunk akkora erőt kifejteni, hogy túldörzsöljük a fogfelszínt, vagy megsértsük a fogínyt.
„Ha nem fejtünk ki akkora erőt, akkor valóban nem annyira hatékony a fogtisztítás, ám ezt hosszabb ideig tartó, 4–5 perces mosással tudjuk kompenzálni” – húzta alá.
Mint mondta, bár sok ember előszeretettel használja az előre-hátra, illetve a fel-le irányú dörzsölést, ezek kifejezetten károsak a fogakra és az ínyre.
A helyes technika, ha a fogkefét 45 fokos szögben tartjuk és körkörös mozgásokat végzünk a fogak külső, illetve belső felszínén
– ismertette a fogorvos, hozzátéve, hogy így sokkal hatékonyabb fogmosást érhetünk el, eltávolítva fogak és az íny közé bekerülő lepedéket is.
Kérdésre válaszolva az előadó kifejtette, hogy nincs jelentősebb különbség a kereskedelemben kapható fogkrémek között hatékonyságuk szempontjából.
– vélekedett. Hozzátette, elegendő egy borsószemnyi fogkrémet tenni a kefére, a nagyobb mennyiség nem eredményez jobb tisztulást, ugyanakkor hatékony fogfehérítést csak a fogorvos tud végezni.
A fogorvos hangsúlyozta, hogy a fogmosás mellett fontos a fogközök tisztítása is, ami fogselyem segítségével lehetséges. „Fogselyem használata nélkül sajnos semmit nem ér a fogmosás” – emelte ki a szakember, hangsúlyozva, hogy
csupán fogkefével nem tudjuk megtisztítani a fogak érintkezésénél található felületeket.
Mint mondta, a kereskedelemben ma már kaphatók pálcikára kifeszített fogselymek is, amelyek olcsók, és könnyedén használhatók, így bárki számára elérhetőek.
A szájvizek kapcsán úgy vélekedett, használatuk nem indokolt, de ha mégis szükségét érezzük, akkor alkoholmentest válasszunk, mivel
az alkoholos kiszárítja a szájnyálkahártyát, ami szájszárazsághoz vezethet.
Hozzátette, hogy a szájvíz nem helyettesíti a fogmosást, mivel csupán a lepedéknek egy kis hányadát tudja eltávolítani.
A megfelelő fogápoláshoz hozzátartozik a rendszeres fogorvosi ellenőrzés is, mivel számos olyan elváltozás megjelenhet a szájüregben, amit házilag nem tudunk kiszúrni.
– hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy az ilyen gondok megelőzése érdekében ajánlott legalább hathavonta ellátogatni a fogorvoshoz, akkor is, ha nincs semmilyen panaszunk.
A fogszuvasodás megelőzésében szerepet játszanak az egészséges étkezési szokások is, ugyanis amit a táplálékkal beviszünk a szervezetünkbe, a szájüregben fellelhető baktériumoknak is táplálékul szolgál. A folyamat során sav képződik, ami kimarja a fogzománc felületét, idővel pedig lyukak kialakulásához vezet – mondta Lukács Helga-Erika.
Érvelése szerint mindenféle táplálék káros kisebb-nagyobb mértékben a fogakra, különösen a savas ételek, de étkezés után mégsem ajánlott az azonnali fogmosás.
– emelte ki.
A szakember hangsúlyozta a megfelelő mennyiségű víz fogyasztásának fontosságát is. Elhangzott, hogy
a csapvíz jelentős mennyiségű fluoridot tartalmaz, ami nagyon hasznos a fogzománcnak, ugyanakkor hozzájárul ahhoz is, hogy a szájüreg ne száradjon ki.
„A nyál folyamatosan átmosásban tartja a szájüreget, és bár nem helyettesíti a fogmosást, egy részét a lepedéken folyamatosan lemossa, kitisztítja a szájüregből.
– magyarázta.
Az előadó a dohányzás kapcsán elmondta, hogy
a cigarettafüst amellett, hogy elszínezi a fogakat, szintén hozzájárul a szájszárazság kialakulásához, ugyanakkor foghúzás esetén a dohányzás miatt legyengült immunrendszer miatt a sebek is nehezebben gyógyulnak.
A túl kemény rágógumi szintén káros lehet, elsősorban fogfájást és állkapocs-ízületi problémákat okozhat, a cukormentes rágó azonban nagyon jó hatással van a fogak tisztulására, ugyanis beindítja a nyáltermelést.
A szakember felhívta a figyelmet a terhesség előtti és alatti fogápolás jelentőségére is. Mint mondta,
a terhességre való felkészülés során a nőgyógyász és a családorvos mellett ajánlott ellátogatni a fogorvoshoz is, és szükség esetén rendbe hozatni a problémás fogakat.
Várandósság idején ugyanis nem minden esetben adható érzéstelenítő, így egy rossz fog kezelése vagy kihúzása rendkívül fájdalmas lehet, ugyanakkor a magzat is veszélybe kerülhet. „Ha hanyagolom, szuvas fogakkal, fájdalom közepette jelenek meg a fogorvosnál, fenntartok a szervezetemben egy olyan gyulladást, ami a méhlepényen keresztül elérheti a magzatot, és genetikai problémákhoz, koraszüléshez, alacsony súllyal születéshez vezethet” – figyelmeztetett.
Végezetül elmondta, hogy
a fogmosást már kisbaba korban, az első fog megjelenésétől kezdődően el kell kezdeni, és tévhit az, hogy a tejfogakat nem kell kezelni, mert úgyis kihullnak.
„A tejfogakat kezeljük, egyrészt azért, hogy megóvjuk a gyereket a fogszuvasodás okozta fájdalomtól, másrészt a fogak lecserélődése 12–13 éves korra lezárul, vagyis addig nem lehet szó fogszabályozásról” – magyarázta Lukács Helga-Erika, majd az előadás végén a közönség kérdéseire válaszolt.
