Több éve, egészen pontosan 2020 decembere óta ismert, hogy
Úzvölgyében Dormánfalva nemcsak a katonatemető területét telekkönyveztette saját nevére – amelyet később a bíróság érvénytelenített –, hanem két csíki közbirtokosság területeit is, amelyek, nem véletlenül, a sírkert közelében találhatók.
Amíg a katonatemető esetében viszonylag gördülékenyen haladt úgy első, mint másodfokon az a bírósági eljárás, amelynek végén jogerősen érvénytelenítették a moldvaiak törvénytelenségét, addig a közbirtokosságok tulajdonával ez nem így történik.
Ez az eset, akárcsak a volt határőrlaktanyák helyzete, szintén a tisztázatlan, az egypártrendszer idején módosított megyehatár miatt jutott el egy holtpontra, amelyből csak peres úton lehetne kimozdulni. Ezek a perek viszont nem haladnak.
A csíkszentmártoni Aklos közbirtokosság és a csíkcsekefalvi közbirtokosság három, összesen közel 16 hektáros területét annak ellenére telekkönyveztette saját nevére a Bákó megyei kisváros, hogy az említett földrészleteket a közbirtokosságok már 2004-ben saját nevükre telekkönyveztették Csíkszeredában, miután visszaszolgáltatták nekik.
A határvita és a két megye kataszteri hivatalai által használt különböző térképek – a Hargita megyeiek az 1968-as közigazgatási átszervezés által rögzített határokat, a bákóiak viszont az 1970-es és 80-as években történt kataszteri módosításokat használták – azonban ezúttal is éreztette hatását,
a 2009-ben megjelent E-terra integrált kataszteri és telekkönyvi rendszerben a közbirtokosságoknak kiadott telekkönyvek nem szerepeltek.
Mivel a törvény szerint, ha a kataszteri hivatalok különböző határokat vesznek figyelembe, az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Ügynökség dönti el, melyik a mérvadó egy jogerős bírósági végzésig. A két megyei kataszteri hivatal vezetőjét 2011-ben Bukarestbe hívták, az országos ügynökséghez, amely úgy döntött, hogy
mivel az országos kataszterben ez a terület Bákó megyéhez tartozik, amíg nincs a közigazgatási határokat megállapító jogerős bírósági határozat, addig az ő illetőségük a helyrajzi számok kiadása.
2019-ben a Hargita Megyei Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Hivatal illetékese felhívta a Bákó megyeiek figyelmét, hogy abban az övezetben korábban öt területre helyrajzi számokat adott ki a Hargita megyei hivatal, és azokat telekkönyvezték, de ennek ellenére a dormánfalvi telekönyvezés is megtörtént.
A két közbirtokosság 2021-ben kezdeményezett bírósági eljárást a dormánfalviak telekkönyveztetésének érvénytelenítésére, miután erre vonatkozó kéréseiket a területileg illetékes mojnesti telekkönyvi hivatal elutasította. A mojnesti bíróságon indult perek viszont azóta semmilyen előmenetellel nem jártak.
A bíróság által megbízott szakértői jelentés sem készült el, csak folyamatos elnapolások voltak
– tudtuk meg Mátyás-János Lászlótól, a csíkcsekefalvi közbirtokosság elnökétől. Ráadásul esetükben az első fokon eljáró bíróság az utóbbi két évben évente csak két tárgyalási időpontot jelölt ki.
Hasonlóan „halad” a másik per is, amelyet a csíkszentmártoni Aklos közbirtokosság indított. Mint Gondos Imre, a közbirtokosság elnöke kérdésünkre elmondta, a bíróság által először kijelölt szakértőtől, aki jelentést kellett volna készítsen, visszavonták a megbízást, majd egy másik szakértőt jelöltek ki, de az sem készült el még a feladattal.
