A cselekvés, a hit és a közösség ünnepe Székelyszenterzsébeten

A cselekvés, a hit és a közösség ünnepe Székelyszenterzsébeten

Fejlődő világunkban sokszor tapasztalható, hogy épületeink, útjaink megújulnak, ám azok nem minden esetben töltődnek fel tartalommal, hiszen egyre kevésbé törődünk már a hagyományokkal, a régi értékekkel, egyszerűen „kisepertük ezeket” – hívta fel a figyelmet a hálaadó istentiszteleten Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke.

Sokan abban látják a megoldást, hogy vissza kell hozni mindent, ami régen volt. Én azt hiszem, hogy nem erről van szó. Naivitás lenne azt gondolni, hogy mindent vissza lehet hozni, amit egykor elhagytunk. (…) Egyszerűen nyitottnak kell lennünk, be kell engedjük Jézus Krisztust újból az életünkbe

– magyarázta az egyházi méltóság. Hangsúlyozta, egy templom csakis a gyülekezettel együtt értékes, éppen ezért

a templomfelújítások nem öncélúak, fontos, hogy az épületnek a közösség és maga Jézus is lakója legyen.

„Minden korban megváltozott az emberek élete, amikor Ő velünk volt, hiszen olyankor tűntek el a babonák, a képmutatás, és olyankor erősödött meg az összefogás” – jelentette ki.

Összefogás a felújításért

Kincses Kálmán helyi lelkipásztor elmondta, húsz évvel ezelőtt vállalata a szolgálatot Székelyszenterzsébeten, egy olyan kort követően, amikor nem támogatták az egyházakat. Ekkor annyira meg volt rongálódva a templom tornya, hogy félő volt, leomlik. Végül bajor barátainak segítségével sikerült helyreállítani azt. A magyar kormány 2019-ben nyújtott segítséget az épület felújítási munkálataihoz: ennek köszönhetően

újjáépíthették a kőkerítést, felújították a templomot, és sikerült a tornyot is modernizálni

Hargita Megye Tanácsának támogatásával.

Az építkezésből természetesen a helyi közösség is kivette a részét, hiszen fontosnak tartották a megnyugvásukat, békéjüket jelentő szakrális teret. Nemrég kazettás mennyezetet alakítottak ki a karzat alsó részén, ezzel még szebbé téve az épületet.

Kolumbán Vilmos, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője közölte, bár nem egy dicső korszakot élünk, a történelem során többször voltak olyan időszakok, amelyek a mostaninál sokkal reménytelenebbek voltak, de Isten megsegített bennünket. Úgy véli, vissza kell térni a gyökereinkhez, amit egyebek mellett a hagyományok jelentenek: nem azért, hogy a múltban éljünk, hanem inkább abból merítve építsük a jövőt.

Amíg ember van a magyar falvakban, addig van magyar jövő. Amíg ez a magyar jövő összefogáson és Istennek igéjén alapszik, addig biztosak lehetünk benne, hogy az Úristen nem csak eleinket óvta meg, hanem minket is meg fog

– szögezte le.

Gulyás Gergely magyar miniszter üzenetét Rákay Philip, a Most vagy soha! című filmalkotás forgatókönyvírója tolmácsolta.

„Templomot építeni és megőrizni minden nemzedék küldetése és feladata, öröme és lehetősége, ha azt akarja, hogy teljes élete legyen” – hangzott el. A magyar kormány szívesen segít a templomok felújításában, hiszen tudja, hogy ezzel a hívő magyar közösségek megerősödéséhez járul hozzá.

Tudjuk jól, hogy a nemzet csak akkor erősödik, ha erősödnek a közösségeink – a legkisebbektől a legnagyobbakig. Természetesen mindez nem csak anyagiakban, de lélekben is

– idézte Rákay Gulyást.

Hagyományainkra építve

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a cselekvés, a hit, a közösség ünnepének nevezte a hálaadó istentiszteletet. Kijelentette, az eltelt 1100 évben a magyar kultúra, a keresztény hit és a hagyományok iránti szeretet jelentette a megtartó erőt a Kárpát-medencében.

„Soha nem egyénként akartunk boldogulni. Nem hittük el, amit a mai napig mondanak, hogy egyénként sikeres lehetsz, és nem kell egyébre figyelni” – fogalmazott a szövetség elnöke a közösség erejét hangsúlyozva. Közölte,

tagadhatatlan a technológiai, civilizációs haladás, de ez csupán az eszközökről szól. Ha vigyázunk kis közösségeinkre, akkor a hagyományainkat óvjuk, ezáltal pedig van alapja a fejlődésnek, van egy „erős sziklánk, amire építhetünk”

– nyomatékosított.

„Mi mindig közösségben gondolkodtunk. Ha elvész a templomból a szakralitás, akkor az csak egy műemlék lesz. Ha az iskola csak puszta falakból áll és nincs benne a magyar nyelv és kultúra, illetve azok, amik közösségünket erőssé teszik, akkor csak egy felújított régi, esetleg egy szép új épületről beszélhetünk” – folytatta beszédét Kelemen.

Felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy sorsdöntő év az idei, hiszen nemcsak nálunk, hanem más országokban is változtatni akarnak azon a rossz úton, amelyen az utóbbi években elindult a világ. Ehhez azonban a mi közösségünk is hozzá kell járuljon, megmutatva hitében rejlő erejét.

Az eseményen jelen voltak Székelyszenterzsébet testvértelepüléseinek vezetői, akik nevében Pásztor Gábor, Eperjeske polgármestere mondott beszédet. Mások mellett felszólalt még Nagy Károly, az egyházközség gondnoka, a felújítások kivitelezői, Antal Lóránt udvarhelyszéki szenátor, valamint Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának RMDSZ-es tanácselnökjelöltje is. A beszédek során mindenki köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak, amely jelentős lépéseket tesz a közösség megmaradásáért.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *