Az 1893-ban, nagyváradi zsidó családban napvilágot látó Weinstock Ernőt a két világháború közötti magyar képeslapkiadás egyik legnagyobb alakjának tartják, de fotográfusi pályája már korábban elkezdődött.
Az alapokat szülővárosban sajátította el, a fényképelőhívás terén Budapesten képezte magát, az első világháború idején a légierő 13. repülőszázadának katonájaként végzett légi felderítést.
Ekkor készült, saját maga által előhívott felvételei túlnyomórészt egységének hadszíntereihez (az Adriai-tenger délkeleti partján fekvő Cattarói-öböl melletti támaszpont, Munkács, Erdély, Galícia) kötődnek, album formájában két évvel ezelőtt, Felhők között címmel jelentek meg a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum kiadásában. A repülőgépek megörökítése mellett bepillantást engedett a háború borzalmaiba, továbbá
katonaportrékat, harctéri életképeket, tájképeket is készített, sőt egy alkalommal magát a későbbi magyar királyt, IV. Károlyt is lencsevégre kapta.
A nagy világégés után Budapesten fényképészeti eszközök és anyagok kereskedésével foglalkozott, majd az útjai során készített mintafelvételek szériagyártásával és levelezőlapként való forgalmazásával felépítette a Weinstock képeslapkiadó vállalatot, amely az 1930-as években jutott csúcsra.
Miközben Kodak-filmet kínálgatott vidéki fényképészeknek, több ezer fotót készített magyarországi tájakról és településekről, illetve 1940 és 1944 között Észak-Erdélyben úgy, hogy a minőség javítása érdekében Zeiss Ikon gyártmányú fényképezőgépét több ponton átalakította.
A háború végét a gettóban vészelte át, miközben felesége és lánya Budapesten húzódott meg egy sárga csillagos házban. Azt követően két évig a rendőrség fényképészeként dolgozott, majd nyugdíjazásáig újra képeslapokat készített. 1985-ben, 92 éves korában hunyt el Budapesten.
A több ezer fotóból, tízezer üvegnegatívból, 460 ezer postatiszta képeslapból, családi fotókból és iratokból, valamint a felszereléséből álló Weinstock-hagyatékot, több száz Kárpát-medencei település épített örökségének vizuális emlékét 2016-ban – a Magyar Nemzeti Bank Értéktár-programja segítségével –
a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közalapítványa vásárolta meg, és a Szabadtéri Néprajzi Múzeum őrzi.
A Sári Zsolt és Szegedy-Kloska Tamás kurátorok munkáját dicsérő, szerdán megnyíló és augusztus 30-ig látogatható kiállítás középpontjában az úgynevezett „kicsi magyar világ” időszakában, Észak-Erdély visszacsatolásakor készített, városokat, fürdőhelyeket és tavakat ábrázoló fényképei állnak, amelyekből úgyszintén képeslapokat készített, és értékesített, de ugyanakkor
a fotográfus tárgyi eszközeit és korabeli erdélyi emléktárgyakat is közszemlére bocsátanak.
A vendégeket Vargha Mihály, Székely Nemzeti Múzeum igazgatója, Cseri Miklós, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója, valamint Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke köszönti.
A 237 négyzetméteren berendezett tárlatot Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára nyitja meg P. Magyarosi Imola színművésznő moderálása, illetve Császár Katalin és Ivanitzki Krisztina, a Plugor Sándor Művészeti Középiskola tanára és tanítványa közreműködése mellett.
