Miután sem Borboly Csaba, sem Bíró Barna Botond nem tért ki korábban annak az ígéretnek a részleteire és körülményeire, amelynek alapján a Hargita megyei tanács elnöki tisztségéért induló udvarhelyszéki jelölt az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének támogatására számított idén a csíkszéki jelöltnek nyújtott négy évvel ezelőtti támogatásért, Antal Lóránt udvarhelyszéki szenátor idézte fel kérésünkre az eseményeket. Ugyanakkor Becze István, a csíki területi szervezet ügyvezető elnöke szerint
noha ők szerették volna, semmilyen írásos egyezség nem született, így nincs amit számonkérni.
Hajdu Gábor csíki parlamenti képviselő pedig úgy fogalmazott, ígéreteket magánszemélyek tesznek.
Eddig nem tapasztalt versengés folyik az RMDSZ-en belül annak eldöntése érdekében, hogy ki legyen a szervezet jelöltje a Hargita megyei tanács elnöki tisztségére a június 4-ei helyhatósági választásokon. Miután négy évvel ezelőtt csak az egyik alelnök, Barti Tihamér indult jelöltként a tisztségben levő elnök, Borboly Csaba ellen,
most az újrázni készülő Borboly mellett a megyei tanács mindkét alelnöke, a gyergyószékieket képviselő Barti és az udvarhelyszéki Bíró Barna Botond is igényt tart a tisztségre.
Ráadásul szándéka bejelentésekor utóbbi emlékeztetett arra, hogy négy éve a csíkszéki jelölt, Borboly Csaba támogatásáért cserébe ígéretet kaptak, hogy idén ezt a támogatást viszonozzák nekik. Ahogy fogalmazott, az ígéret szép szó, ha betartják, úgy jó.
Ennek a kijelentésnek, az ígéretnek a hátteréről, körülményeiről azóta sem közölt semmit egyik érintett sem, noha igyekeztük őket szóra bírni. Borboly kérdésünkre azt mondta korábban, hogy továbbra is érvényben van a három területi szervezet között az egyes választott tisztségek elosztására vonatkozó pontozási rendszer, amelyben szerepel, hogy a tisztségek és pontok alapján ki mire jogosult. Ugyanakkor a négy évvel ezelőtt történtekre úgy emlékezett,
sok egyeztetés zajlott, és szinte naponta változtak a vállalások, szándékok és tervek az RMDSZ területi szervezetei részéről.
Bíró Barna Botond pedig nagyon szűkszavúan annyit közölt, hogy nem csak ő hallotta és tud erről az ígéretről, hanem még sokan Udvarhelyszéken. Hozzátette, nem rajtuk áll, hogy betartja-e az ígéretét az, aki tette.
Hogy kik hallották, és mikor hangzott el ez a bizonyos ígéret, azt Antal Lóránt udvarhelyszéki RMDSZ-szenátor, a szövetség székelyudvarhelyi szervezetének elnöke elevenítette fel kérdésünkre.
– szögezte le.
Emlékeztetett, valamikor a három Hargita megyei területi szervezet képviselőiből álló Hargita Megyei Egyeztető Tanács (HET) egy rotációs elv alapján állapította meg a megyei tanács elnöki tisztségének betöltési módját, de ez utána a választási törvényt érintő módosítások nyomán megváltozott. „Tudjuk, hogy a jelenlegi elnök 16 éve vezeti a megyei tanácsot, és tudjuk azt is, hogy 2020-ban az udvarhelyszéki RMDSZ-szervezet, amely korrektül végzi a feladatát, és a nyilvánosságot is bevonja döntéseibe, amikor eljött a pillanat, hogy dönteni kellett a megyei tanács elnöki tisztségéről, Csíkszéket támogatta, Borboly Csaba személyében” – ismertette.
Kitért arra is, hogy 2020-ban is lehetőségük volt a megyei tanács elnöki tisztségére jelentkezőknek arra, hogy a három területi szervezetnél elkezdjék a támogatás megszerzését célzó tevékenységet.
– vázolta a szenátor, aki fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy
ezek az egyeztetések mindig vezetői szinten zajlanak, és Borboly akkor is a csíkszéki területi szervezet elnöke volt.
„Eljutottunk 2024-be, az udvarhelyszéki szervezet úgy döntött, hogy szeretné igényelni ezt a tisztséget. Több tucat érvet sorakoztattunk fel fórumainkon emellett, többek között azt, hogy Udvarhelyszék húsz éve nem volt a megyei tanács élén, és igényt tartunk erre a tisztségre. Mi nem valaki, vagy valakik ellen indulunk ezen a belső választáson, hanem az együttműködést keressük, és azt a konszenzusos megoldást, hogy a három területi szervezet bölcsen azt a döntést hozza, hogy Udvarhelyszéket támogatja a megyei tanács elnöki tisztségének megszerzéséért” – fejtette ki Antal Lóránt. Hozzátette, az is a HET-döntésén alapul, hogy a két alelnöki tisztség azon másik két területi szervezetet illeti meg, amelyek képviselői nem töltik be a megyei tanács elnöki pozícióját.
Megkérdeztük Becze Istvánt, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének ügyvezető elnökét is az említett ígérettel kapcsolatban, aki szerint ha lenne erről egy írásos megállapodás, akkor azt Bíró Barna Botond elő is vette volna.
– mondta Becze István. Az említett rendszer alapján Gyergyószék hátrányban volt a két másik szervezettel szemben, az ügyvezető elnök ugyanakkor emlékeztetett, Udvarhelyszéknek az elmúlt négy évben is volt megyeitanács-alelnöke, megyemenedzsere, szenátora, képviselője.
„Az az egyezség, amit leírunk és aláírunk, de nem volt ilyen. És ha lett volna, akkor nem kellett volna az egész döntés a Szövetségi Állandó Tanácshoz (SZÁT) kerüljön” – emlékeztetett. Az említett testület egyébként két SZKT-ülés között az RMDSZ döntéshozó testülete, négy éve oda is eljutott a két elnökjelölt, Borboly és Barti ügye, de a döntés jogát visszaadták a HET-nek.
Becze szerint biztos, hogy volt a beszélgetések során utalás arra, hogy kellene egy ilyen egyezség, hogy legyen kiszámítható a folyamat, de ez nem történt meg.
Hangsúlyozta, tiszteli a gyergyószéki és udvarhelyszéki jelölteket, akik jó kollégák.
A témáról Hajdu Gábort, az RMDSZ csíki parlamenti képviselőjét is megkérdeztük, aki újabb részletekkel szolgált a négy évvel ezelőtti eseményekről. Mint kifejtette, 2020-ban mindhárom területi szervezet vezetője tárgyalt egymással, és az udvarhelyiek a szavazataikat nem a csíki jelöltre adták, hanem egy részét Borboly Csabának, egy részét pedig Barti Tihamérnek. „Tehát mind a két döntős befutónak adtak támogatást. Akkor ez volt az udvarhelyszékiek politikája, mert ők sorban mind a két jelölttel megállapodtak a támogatásról” – emlékeztetett. Hozzátette, ő is olvasta, hogy a megyei tanács elnöki tisztségére történő jelöltség kapcsán ígéretekre hivatkoznak.
– érvelt. Azt is megerősítette, 2020-ban nem született semmilyen szervezeti döntés Csíkban vagy Udvarhelyen, amely az idei választásokra elfogadott volna egy megállapodást, amelyet a jelöltek egymás között kitárgyaltak. „Az egész megye követi most a három elnökjelölt küzdelmét. Fontos az, hogy a megye vezetése egyrészt adminisztrációs feladat, másrészt közösségszervezési munka. Most a testületek kell egy jó döntést hozzanak, hogy a három jelölt közül ki a legjobb mind a két feladat teljesítésében” – húzta alá.
