Elutasított rendkívüli felülvizsgálati kérelem a Békás-szoros ügyében

Elutasított rendkívüli felülvizsgálati kérelem a Békás-szoros ügyében

Tavaly októberben a Marosvásárhelyi Ítélőtábla jogerősen elutasította a Hargita megyei tanács arra vonatkozó keresetét, hogy érvénytelenítsék a Gyergyószentmiklós és Almásmező, egyúttal Hargita és Neamț megyék közigazgatási határait megállapító, 1998-ban készült jegyzőkönyvet. Miután az elutasítás indokai ismertté váltak,

a megyei tanácsnál úgy döntöttek, felülvizsgálati kérelemmel fordulnak a legfelsőbb bírósághoz, annak érdekében, hogy az rendelje el a per újratárgyalását.

Ez volt a második jogerősen elveszített per az ügyben, a jogászok szerint viszont ellentmondás volt a két ítélet között:

az első úgy tekintette a jegyzőkönyvet, mint normatív közigazgatási dokumentumot, a második esetben viszont egyéni közigazgatási dokumentumként kezelték, amelyet csak egy éven belül lehetett volna megtámadni a bíróságon, ezért elkésettnek nyilvánították a kezdeményezést.

Emiatt nyújtották be a rendkívüli felülvizsgálati kérelmet, amelyről csütörtökön tárgyalt a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék, de a döntést csak pénteken hozták nyilvánosságra. Eszerint a kérelmet elutasították, megalapozatlannak minősítve. Ezzel együtt ez az ítélet is megfellebbezhető, szintén a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszéknél.

Két elveszített per

Miután 2020-ban, 11 évi pereskedés után a Ploiești-i Ítélőtábla jogerősen elutasította a Hargita megyei tanács és a gyergyószentmiklósi önkormányzat keresetét, amely Gyergyószentmikós és a Neamț megyei Almásmező község, egyúttal Hargita és Neamț megye közigazgatási területének határát megállapító jegyzőkönyv érvénytelenítését kérte, és

a rendkívüli jogorvoslati kérelem sem járt sikerrel, a megyei önkormányzat 2022-ben indított újabb pert.

Akkor arra hivatkoztak, hogy a jegyzőkönyvben megállapított határ, amely szerint a Békás-szoros Almásmezőhöz tartozik, nem azonos az 1968. évi 2-es számú törvény, illetve az ugyanabban az évben kiadott két másik minisztertanácsi rendeletben megállapított határral, holott az említett törvény az utolsó, amely közigazgatási határokról rendelkezett az ország területén. A megyei tanács azt is kifogásolta, hogy

mivel megyehatárról is szó van, a határmegállapító bizottságban a két megyei tanács képviselőinek is helyet kellett volna kapniuk, de ez elmaradt.

Ezt a pert is jogerősen elvesztették tavaly ősszel, ennek folytatása a most elutasított kérelem.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *