A News.ro hírportál által megrendelt, április 10. és 20. között készült országos közvélemény-kutatás szerint
a megkérdezettek 33 százaléka jelölte be az ország háborúba sodródását a legfőbb aggodalmaként, míg a drágulástól való félelem lecsúszott a második helyre 28,6 százalékkal.
Az eredményeket az MTI is szemlézte.
Az INSCOP felidézte, hogy a tíz évvel ezelőtt, 2014 áprilisában – a Krím félsziget Oroszország általi elcsatolása után – készült felmérés idején a háborús aggodalmakat a megkérdezettek még csak 9,9 százaléka sorolta az első helyre.
Akkor a legtöbben (24,5 százalék) a drágulástól tartottak, és attól féltek (22,7 százalék), hogy elveszítik munkahelyüket.
Ez utóbbit a mostani felmérésben a résztvevők már csak 4,7 százaléka jelölte meg legfontosabb aggodalmaként.
A tíz évvel ezelőtti 17 százalékról 18,5 százalékra emelkedett azok aránya, akik egészségük rosszabbodásától tartanak leginkább, másfelől
16 százalékról 4,9 százalékra esett vissza azoké, akiket jövedelmük csökkenésének veszélye aggasztja a legjobban.
Általában véve a megkérdezzetek 30,8 százaléka vélte úgy, hogy Románia jó irányba halad, míg a 62,5 százalékuk borúlátó az ország jövőjét illetően.
A friss INSCOP-felmérés telefonos módszerrel készült egy 1100 fős országos mintán. A közvélemény-kutatásnak a választási részvételi szándékkal és pártpreferenciákkal kapcsolatos adatsorát a következő napokban ismertetik.
Mindeközben a hadsereg az év első három hónapjában lebonyolított toborzás során a meghirdetett 5093 legénységi állásnak alig több mint a felét tudta betölteni, a legtöbb jelentkezőt fizikai alkalmatlansága miatt kellett elutasítania – közölte hétfőn a bukaresti védelmi minisztérium (MAPN).
A meghirdetett hivatásos közkatonai állásoknál csaknem 27 százalékos túljelentkezés volt, a pályázók 60 százaléka azonban alkalmatlannak bizonyult.
Bár a MAPN közleménye szerint a 2000 méteres távfutás és egy összetett gyakorlatsor (távolugrás, fekvőtámasz, kúszás, súlyemelés, célba dobás, egyensúlyozás, bukfencezés, akadálymászás, gyorsfutás) teljesítését megkövetelő, „közepes nehézségű” fizikai alkalmassági teszt „nem kellene, hogy komoly problémát jelentsen” egy 18 és 45 év közötti, átlagos fizikai felépítésű felnőtt számára,
a 6448 jelentkező 24 százaléka a fizikai alkalmassági rostán esett ki.
A versenyben maradtak 18 százaléka a pszichikai alkalmassági szűrőn, további 12 százalékuk pedig az egészségügyi vizsgálaton esett ki, így végül
2626 jelentkező kezdhette meg hivatásos katonai pályafutását.
Az MTI által is szemlézett tájékoztatás szerint egy hivatásos közkatona legkevesebb 4399 lejes, legfeljebb 5765 lejes havi jövedelemre számíthat, amibe a havi 1054 lej értékű étkezési utalványokat is beleértik.
„Nem elhanyagolható” szempontok a pályaválasztásnál a MAPN szerint a hivatásos katonáknak járó lakbérkedvezmények, a közlekedési és üdülési támogatások, valamint az sem, hogy a kormány múlt hónapban elfogadott sürgősségi rendelete szerint 30 százalékig terjedő illetménynövelést vezetnek be a védelmi, közrendvédelmi és nemzetbiztonsági intézmények állománya számára, és megduplázzák a külföldi hadgyakorlatokon, kiképzéseken és lövészeten részt vevő védelmi katonák kiküldetési pótlékát.
