„Ha egészségesebben szeretnénk élni, akkor tudnunk kell, hogy mit eszünk”

„Ha egészségesebben szeretnénk élni, akkor tudnunk kell, hogy mit eszünk”

– Elöljáróként miért tartja fontosnak, hogy vásárlói szavazatunkkal igent mondjuk a rövid ellátási láncokra?

– Hajdúnánás mezőváros, így polgármesterként elsődleges céljaim között szerepel a térség gazdasági fellendítése. Mivel térségünkben a mezőgazdaság jelentős szerepet tölt be, aminek köszöngetően helyben elő tudunk állítani bizonyos termékeket, elengedhetetlennek tartom, hogy termelőinket és városunk polgárait közelebb hozzuk egymáshoz.

Régen nem is volt kérdés, hogy a helyben megtermesztett zöldségeket, gyümölcsöket vásárolják az emberek, de

sajnos az elmúlt húsz évben elvesztettük azt a képességünket, hogy felismerjük mennyire befolyásolja életminőségünket az, hogy milyen élelmiszereket fogyasztunk.

A Kárpát-medencei térségben teljesen általános volt, hogy anyáink, nagyanyáink elsősorban a helyi alapanyagokból főztek, sőt nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy ezeket az élelmiszereket tartósítsák. Persze nem azt akarom mondani, hogy régen mindenki csak háztáji dolgokat használt, mert nyilván voltak olyan termékek is, amelyeket más forrásból kellett beszerezni, viszont az éves fogyasztásuk nagy hányadáról tudták, hogy megbízható forrásból érkezik.

Ma egyre inkább elterjedt, hogy egy gyümölcs akár 2000 kilométert is utazik míg az asztalunkra kerül,

így el tudjuk képzelni, hogy mennyi tartósítószerre van szükség ahhoz, hogy a szupermarketekben megvásárolható alma olyan kifogástalan állapotba legyen, amilyennek a polcokon látjuk őket. Holott, ha kicsit körbenéznénk a környezetünkben, akkor lehet, ha már a szomszédból szerezhetnénk helyben termesztett almát. Lehet, ha kissé ütött-kopott vagy nem egységes a színe, viszont az ízében és a minőségében biztosan nem csalódunk.

A civilizációs betegségek teleszövik az életünket, mégsem vagyunk hajlandóak visszavezetni az egészségügyi szempontokat arra az egyszerű tényre, hogy az vagy, amit megeszel.

Azonban tudatos vásárló nem születik, csak tanulás és önfejlesztés által válhatunk olyan fogyasztókká, akik ismerik az elfogyasztani kívánt termékek származási helyét. A képlet egyszerű: ha egészségesebben szeretnénk élni, akkor tudnunk kell, hogy mit eszünk.

– Hajdúnánás város milyen eszközök mentén támogatja a rövid ellátási láncok népszerűsítését?

– A tudatos vásárlóvá válást nem szabad külső személyektől, akár önkormányzatoktól várni. Mindenki egyénenként a saját életében kell megtegye a szükséges lépéseket.

Az önkormányzatok azonban aktívan részt tudnak venni a rövid ellátási láncok támogatásában olyan formában, hogy akár munkahelyeket teremtenek,

amelyek a termelés, legyen az mezőgazdaság, kertészet, vagy akár állattenyésztés területén segítenek elhelyezkedni az embereknek. Ugyanakkor, amit mi magunk is alkalmazunk, a megtermelt javakat a közétkeztetésbe visszük be, valamint helyi termelői piacokat szervezünk. Ezeknek köszönhetően a termelők és vásárlók között kialakulhat egyfajta bizalom, ami a rövid ellátások esszenciája.

– A REL kategóriájába sorolandó egy olyan helyzet, amikor székelyföldi termék mondjuk Magyarországon értékesítődik?

– A rövid ellátási láncok egyik alappillére, hogy minél kisebb távolság és közvetítő szereplő legyen a termelő és fogyasztó között.

Úgy vélem, hogy a speciális termékek esetében még egy járható út lehet, ha egy székely termék az anyagországba értékesítődik.

Csak, hogy példát mondjak: az alföldön nem terem meg az áfonya, sőt arra sincs lehetőség, hogy havasi legelőn tartott állatok tejét helyben feldolgozhassuk, így ezekben az esetekben indokolt bizonyos termékek rövidtávú utaztatása. Az ilyen típusú termékeknek rendkívüli értékük van. Viszont ha már mondjuk egy zöldségről beszélünk, akkor egyértelmű, hogy mindenkinek a helyben megtermelt változatot kell választania.

– Mit nyerhetünk a helyi termékek vásárlása által?

– A rövid ellátási láncokból való vásárlás egy bizalmi kérdés. Arról szól, hogy elhiszem a termelőnek azt, amit állít a termékéről. Régen ezt a bizalmat a kézfogás és az egymás szemébe nézés jelentette. Ez a bizalom tűnik el az 1000 kilométereket utazó termékek esetében.

A legfontosabb annak felismerése, hogy amit megeszünk az alapvetően rontja vagy javítja a jövőbeni kilátásainkat. Mi döntjük el, hogy melyiket szeretnénk.

A termelő részéről szólva, elsősorban vásárlóerőt nyerhetnek, ha a fogyasztók az ő termékeiket részesítik előnyben, ennek köszönhetően az anyagi javakból is nagyobb mértékben tud részesülni. Ez pedig egyenesen arányos azzal, hogy munkahelyeket teremtünk és tartunk meg közösségileg.

Hiszek abban, hogy alulról kell építkezni, kis projektekben gondolkodni, ezáltal közelebb hozni az emberekhez a REL fogalmát.

Ha Ön is fontosnak tartja támogatni a helyi termelőket, számít, hogy milyen élelmiszer kerül a családi asztalra, akkor támogassa a Civitas Alapítvány rövid ellátási láncok népszerűsítését megcélzó kampányt azzal, hogy megosztja ismerőseivel a cikket, hogy minél több emberhez eljuthasson. Maradjon velünk a továbbiakban is, hiszen az elkövetkező cikkekben, interjúkban tovább boncolgatjuk a REL, azaz a rövid ellátási láncok mibenlétét, előnyeit. Helyi gazdák, rövid élelmiszer-ellátási láncszakértől és lelkes vásárlók mesélnek majd tapasztalataikról. Ha szeretne helyi, zamatos, megbízható forrásból származó élelmiszereket vásárolni, akkor térjen be a székelyudvarhelyi Helyénvaló boltba (Székelyudvarhely, Solymossy utca 31. szám). Interjúinkat meghallgathatja a Rádió GaGa műsorában is, ahol további érdekességeket tudhat meg a REL-ről. További infók: helyenvalo.ro/REL

(X – fizetett hirdetés)

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *