A lisznyói ravatalozó a község harmadik, saját költségvetésből elkészült hasonló építménye, a közelmúltban épült meg ugyanis az uzoni és a szentivánlaborfalvi halottasház is. Mindegyiket felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül vehetik igénybe az elhunytak hozzátartozói a végső búcsú idejére.
Az átadást megelőző ünnepi istentiszteleten Gál Adél református lelkész mondta, a ravatalozóház méltóvá teszi a halál érkezését, méltóvá az emlékezést és a gyászt, egy kicsit egyszerűsíti az elválást. Minden múlandó, emelte ki, „végesek a találkozásaink, a kapcsolataink, vége lesz az erőnek, a futásnak”, de addig úgy kell élni, hogy az ember ne a megbánás könnyeit hullassa halála napján. Igehirdetését ezzel zárta: „Élj!”
Az istentiszteletről a ravatalozóházhoz vonultak a helybeliek.
A Magyar-hegyen, a temető mellett hosszadalmas tereprendezés volt szükséges ahhoz, hogy a domb oldalában egy akkora sík helyet alakítsanak ki, ahol elfért a Zágoni Aladár által megtervezett ravatalozó.
Utat is kellett építeni, odavezetni az áramot, közvilágítást – részletezte az előzményeket Bordás Enikő polgármester.
Ám a ravatalozó története sokkal korábban kezdődött, még Ráduly István polgármester (jelenleg Kovászna megye prefektusa, szerk. megj.) idejében, az első lépéseket ugyanis a presbiterek javaslatára ő tette meg a lisznyói ravatalozó létrehozása érdekében. Akkor, a 2010-es évek közepén még Derzsi György, azóta nyugalmazott lelkész szolgált a helyi közösségben, ő telekkönyvezte a területet a református egyház részére, amit majd utódja, Gál Adél adott át az önkormányzatnak, hogy az megvalósíthassa a beruházást.
Az építkezés 2022 őszén kezdődött, múlt év végére befejeződött, de az infrastruktúrán még idén is kellett dolgozni.
Ráduly István az átadáson arról a mindenki által megválaszolandó kérdésről elmélkedett, hogy „milyen szerepet játszunk itt a földön, mit hagyunk az utókornak?”. Hangsúlyozta: „amit őseinktől örököltünk, a kitartást, küzdelmet, reményt, tovább kell vinnünk, gyermekeinket pedig úgy kell nevelni, soha ne feledjék, hogy ez a föld a miénk.”
A falu nyugalmazott lelkésze, Derzsi György elmondta, szolgálata 33 éve alatt egyetlenegy olyan év volt, amikor nem kellett senkit a temetőbe kísérnie, de összesen több mint 200-szor tette meg ezt az utat. A sok könny és búcsú láttán most azt az üzenetet nyomatékosította a jelenlevőknek, hogy
Szőcs Béla uzoni katolikus plébános a ravatalozótól nyíló pazar kilátásra utalva mondta: az Isten, aki ilyen csodálatos világot teremtett, nem ítél, irgalmaz, megbocsát és örökre szeretni fog.”
Az ünnepi beszédeket követően a jelenlevő lelkészek megáldották a létesítményt, majd megtörtént a szalagvágás és az ünnepség a közösen elmondott Miatyánkkal zárult.
A ravatalozót a résztvevők belülről is megtekinthették, végül pedig a helyi református nőszövetségnek köszönhetően kis szeretetvendégségen is részt vehettek.
