Idén rendhagyó helyszínen, a csíkszeredai Zengő tér – kulturális központban szervezték meg a magyar állami kitüntetések átadóünnepségét kedden. Az esemény díszmeghívottjai Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó, P. Urbán János Erik ferences szerzetes, Kovács István unitárius püspök, Tessely Zoltán országgyűlési képviselő, Kirsch Gábor, a Brassó megyei RMDSZ szervezetének elnöke valamint, Becsek-Garda Dezső ny. egyetemi docens voltak.
Az ünnep résztvevőit Tóth László, Magyarország csíkszeredai főkonzulja köszöntötte.
Idén tíz kiemelkedő személyiség munkáját ismerték el, a laudációjukat Percze László és Both Hajnal konzulok olvasták fel.
Két kitüntetett, Tamási Zsolt József – a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Főgimnázium újraalapító igazgatója, a Sapientia Alapítvány és az Erdélyi Római Katolikus Státus kurátora, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége alelnöke – Magyar Érdemrend Lovagkeresztje, valamint Berszány Tibor, a Bertis cégcsoport és a Bertis Hungary Kft. alapítója és ügyvezetője, Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetését egy későbbi időpontban veszi majd át.
A Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét adományozta Sulyok Tamás köztársasági elnök Bilibók Gézának, a Tusnádfürdői Római Katolikus Plébánia plébánosának a nagy elhivatottsággal végzett lelkipásztori szolgálata, valamint a határon túli magyarság identitásának megőrzése érdekében végzett tevékenységéért.
Bilibók Géza Gyimesközéplokon született 1978. szeptember 14-én. Teológiai tanulmányait a Gyulafehérvári Papnevelő Intézetben végezte. 2003. június 22-én Gyulafehérváron szentelte pappá Jakubinyi György érsek. Több településen szolgált, majd a tusnádfürdői Kisboldogaszony templom plébánosa 2015-től lett.
Vezetése alatt számos egyházi ingatlant újítottak fel, köztük a marosújvári és felvinci templomokat, valamint a székelykocsárdi kápolnát.
Sepsibükszádon teljeskörű templomfelújítást végzett és új plébániahivatalt épített. Tusnádfürdőn irányításával új plébánia és Tanulmányi Ház épült.
– hangzott el laudációjában.
Antal József, az Udvarhely Néptáncműhely táncművésze, koreográfusa részére az erdélyi néptánckultúra megőrzése és továbbadása iránt elhivatott, több mint két évtizedes munkája elismeréseként Sulyok Tamás köztársasági elnök a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozta.
Antal József 1975. október 8-án született Csíkszeredában. Felsőfokú tanulmányait a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem koreográfusi szakán végezte, ahol 2013-ban sikeresen államvizsgázott. Az 1998-ban megalakult Udvarhely Néptáncműhelynek alapító tagja, a mai napig táncos előadója, koreográfusa. Huzamosabb ideig amatőr néptáncegyüttesek oktatója, koreográfusa.
– állt a laudációjában. Antal József 2023-ban elnyerte az Udvarhelyszék Kultúrájáért díjat is.
A természet, a föld szeretetére épülő önfenntartó gazdálkodás életformájának továbbadása mellett a néphagyomány és a kultúra ápolása terén is példamutató életútja elismeréseként Bálint Sándor a Székelykeresztúri Nagy-Küküllő Mezőgazdasági Szövetkezet alapítója, volt elnöke a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést vehette át.
Bálint Sándor 1958. december 21-én született Székelyszentmiklóson.
– hangzott el laudációjában.
Bálint Sándor 2010-től kezdődően részt vett a Székelykeresztúri Nagyküküllő Mezőgazdasági Szövetkezet alapításában, négy évig a szövetkezet elnökeként tevékenykedett és napjainkban is igazgatótanácsi tagként működik.
Alapeszméje az önfenntartás, a gazdák és a földművesek közötti kölcsönös tisztelet, a föld és a természet szeretete, valamint a méltóságteljes emberi élet anyagi alapjainak a megteremtése.
Szívügye szülőfaluja nagy szülöttjének, Farkas Árpád költő emlékének a méltó ápolása is. A hit értékrendjén alapuló élete, közösségi szolgálata példaként állítható a fiatalabb korosztályok elé. Életvitelével azt a ritka értékrendet valósítja meg, amit szabad székely eszmeiségnek nevezünk. Minden szinten igyekszik összhangba hozni a magánéletet, az egyéni célokat a közösségi érdek érvényesítésével. A valamikori rendtartó székely falu íratlan törvényei szerint igazgatja életét, melynek alapja a becsületesség, a kölcsönös segítségnyújtás és az elesettek megsegítése.
Géczi Gellért, Négyfalu alpolgármestere, a Megyei Képviselők Tanácsának elnöke az erdélyi magyarság megmaradása, valamint a helyi fiatalok szülőföldön való boldogulása érdekében végzett áldozatos munkája elismeréseként a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést vehette át.
Géczi Gellért 1983. október 6-án született Brassóban. Oklevelet 2002 és 2008 között a brassói Transilvania Egyetem, Villamosmérnöki-, és számítógéptudományok kar hallgatójaként szerzett. Itt az üzletmenedzsment szakon mesteri diplomát szerzett, később pedig egy újabb mesterit fokozatot ért el a Babes-Bolyai Tudományegyetem közigazgatás és politikatudományok karán. Géczi Gellért már fiatal kora óta érdeklődik a közélet iránt:
brassói egyetemi évei alatt aktívan részt vett a közéletben, ugyanakkor őszinte elkötelezettséget érez a szülőföldje iránt.
Büszke arra, hogy tősgyökeres hétfalusi csángó. 2012-ben önkormányzati tisztséget nyert, azóta Négyfalu városi tanácsosa, 2012-től 2017-ig, valamint 2020-tól Négyfalu alpolgármestere. 2013-tól a Barcasági Csángó Alapítvány kuratóriumi tagjaként aktívan tevékenykedik.
Géczi Gellért mindig fontosnak tartotta az anyanyelvhasználatot, és főként az ő erőfeszítéseinek köszönhetően Négyfalu minden közintézményén magyar feliratok is vannak, és
– sorolták cselekedeteit laudációjában. Hozzátették, minden igyekezete a közösség magyar öntudatának erősítésére irányul, hogy a következő nemzedékeknek is továbbadják a barcasági csángó hagyományokat, népszokásokat, népviseletet.
Péter György, a Gyulafehérvári Caritas Szociomedikális Ágazat igazgatója az egyházi szociális ellátás és karitatív tevékenység fejlesztése iránt kivételesen elhivatott, példaértékű munkája elismeréseként a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült.
Péter György 1972. december 6-án Csíkszeredában látta meg a napvilágot. Egészségügyi technikumot végzett Székelyudvarhelyen, majd 2007-ben közgazdászi oklevelet szerzett a nagyszebeni Lucian Blaga egyetemen. 2000 decemberében szakápolóként került a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Caritas kötelékébe.
Meghatározó szerepe volt a Hargita Megyei és a Főegyházmegyei Betegápolói Szolgálat bővítésében, fejlesztésében. 2008 óta a Gyulafehérvári Caritas Mediko-Szociális Ágazatának igazgatója, és a Főegyházmegyei Caritas igazgatótanácsának tagja.
„Munkássága meghatározó a Főegyházmegyei Caritas rendszeralakító úttörő törekvéseiben, szervezeti minőségfejlesztésében, az ápolás és gondozás terén tevékeny romániai szervezetek hálózati összefogásában, az ápolás és szociális ellátás minőségének és keretfeltételeinek előmozdításában.
– hangzott el a laudációjában. A Csíksomlyói Jakab Antal Ház működtetésének újragondolása is az ő nevéhez fűződik. Fontos szerepet játszott Ferenc pápa csíksomlyói fogadtatásának megszervezésében, lebonyolításában is.
Petki Pál, a brassói Áprily Lajos Főgimnázium nyugalmazott igazgatója a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést vehette át példaértékű pedagógiai és vezetői munkája, valamint a barcasági és brassói magyarságért végzett több évtizedes áldozatos tevékenysége elismeréseként.
Petki Pál 1956. szeptember 25-én született a Kovászna megyei Gidófalván. Felsőfokú tanulmányokat a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem filozófia-történelem karán folytatott, ahol 1980-ban szerzett oklevelet. Doktori tanulmányokat folytatott a Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Filozófiai Doktori Iskolájában, disszertációját 2018-ban védte meg.
Számos tanulmány és emlékkötet szerzője, olyanoknak, mint Az Áprily Lajos Főgimnázium – új realitások és kihívások, vagy a 170 év: a Római Katholikus Főgimnáziumtól az Áprily Lajos Főgimnáziumig, illetve a 175 éves jubileum alkalmával megjelent Iskola a végeken.
Petki Pál 1980 és 1990 között a brassói Unirea Líceum magyar tagozatán tanított társadalomtudományokat, majd 1990 szeptemberétől az Áprily Lajos Főgimnáziumban oktatott. 1990 februárja és augusztusa között az Unirea Líceum igazgatóhelyettese, majd 1990 és 1994, illetve 2002 és 2016 között az Áprily Lajos Főgimnázium igazgatója volt. Mint laudációjában fogalmaztak,
komoly szerepet vállalt a brassói önálló magyar tannyelvű középiskola visszaállításában (1999–2010), valamint a leromlott állapotú iskolaépületek felújításában, és nem utolsósorban a főgimnáziumi státusz megszerzésében.
Oktatói, önzetlen nevelői munkásságát számos alkalommal ismerték el, legutóbb, 2022-ben a belügyminisztérium által adományozható Pedagógusi Szolgálati Emlékéremmel.
Xantus Géza képzőművész Erdély és Csíksomlyó szakralitásának sajátos megjelenítése által a transzcendens felé utat nyitó művei, a magyar képzőművészetet gazdagító alkotóművészete elismeréseként Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést kapott.
Xantus Géza 1958. december 17-én született Csíkszeredában. 1982–1986 között szülővárosában folytatta művészeti tanulmányait, mestere Beczásy Antal. 1995-ben a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán fejezte be teológiai tanulmányait és szerzett diplomát. 1999–2003 között római ösztöndíjas, 2003-ban a római Accademia di Belle Arti Festészeti Karán végzett, mestere prof. Nunzio Solendo. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Romániai Képzőművészek Szövetségének és a Barabás Miklós Céhnek. A csíkszeredai Studio 9 művészcsoportosulás egyik alapító tagja.
– hangzott el a róla szóló laudációban.
Fontosabb köztéri alkotásai közé tartozik a budapesti Magyar Püspökkari Konferencia Kápolnáját díszítő Magyarok Nagyasszonya több osztatú oltárkép, színes üvegablak, valamint a Szatmári Püspöki Palota Dísztermének belsőépítészeti terve, illetve az esztelneki ferences kolostorban található Esztelneki-Madonna, Szent György, Assisi Szent Ferenc, Páduai Szent Antal vitrálék is. Számos dicsérő oklevél és elismerés birtokosa.
György Sándor a Román Vasúttársaság gyergyószentmiklósi nyugalmazott állomásfőnöke részére Magyar Ezüst Érdemkeresztet adományozott Sulyok Tamás köztársasági elnök
a gyergyószentmiklósi kétnyelvű vasúti tábla 1991-es kihelyezésével a kisebbségi nyelvi jogokért folytatott küzdelemben vállalt szerepe, bátor kiállása elismeréseként.
György Sándor 1944. január 19-én született Gyegyószentmiklóson. 1967-ben érettségizett, majd 1967–1968 között elvégezte a vasúti technikumot. 1981-ben Bukarestben vonalfőnöki képzést kapott. 1981 és 1987 közötti időszakban Gyimes – Csíkszereda – Déda szakaszon vonalfőnöki tisztséget töltött be. 1987–1988-ban Vasláb állomásfőnökeként tevékenykedett. 1988-tól az 1994-ben történt nyugdíjaztatásáig Gyergyószentmiklós állomásfőnöke volt. Nyugdíjasként 1994-től a Gyergyószéki RMDSZ szervezetének ügyvezető elnökeként és a város RMDSZ szervezetének elnöki tisztségét töltötte be.
Mint laudációjában írták, 1990 januárjában, amikor megkezdődtek a magyar anyanyelvi oktatásért folyó küzdelmek, az RMDSZ választmányi ülésén Becsek-Garda Dezső felkérte György Sándort, hogy vállalja fel egy kétnyelvű helységtábla elkészítését és a vasúti állomás épületére való felszerelését. Az akkori polgármesterrel, György Antallal történt egyeztetést követően
1990 januárjában írásos kérés érkezett György Sándorhoz, Gyergyószentmiklós állomásfőnökéhez, aki az igényt levélben továbbította feletteseihez, felkérve őket, hogy tegyék meg a megfelelő lépéseket a román-magyar kétnyelvű táblának az állomásra történő kifüggesztésére.
1990 februárjában a Brassói Vasúti Igazgatóság vezetői felelősségre vonták és megfenyegették, az általa írt kérést pedig sovén, románellenes megnyilvánulásnak minősítették. A kétnyelvű tábla 1990 decemberére elkészült, és
György Sándor feletteseinek tiltása ellenére 1991. január 8-án kihelyeztette a táblát.
Ezt követően brassói vasúti igazgatóság vezetői és a vasúti rendőrség leváltással, illetve hadbírósággal fenyegették meg. A három éven keresztül őt ért halálos fenyegetések, a gyűléseken megalázó, a testi bántalmazást is kilátásba helyező főnökei viselkedése ellenére kitartott és vállalta a kétnyelvű tábla fenntartását a gyergyószentmiklósi állomáson. Átlátva a helyzet súlyosságát, Márton László, a gyergyószentmiklósi öntöde akkori igazgatója néhány munkást bocsátott György Sándor védelmére. A kétnyelvű vasúti tábla kihelyezéséért azonban a román szélsőségesek bosszúja nem maradt el.
Mivel György Sándor Gyergyószentmiklóson védettséget élvezett, máshol próbáltak életére törni.
1992. október 3-án Dédán súlyos és életveszélyes autóbaleset áldozatává vált, amit feltételezhetőleg megrendeztek. Csodával határos módon, az egyik volt beosztottjának köszönhetően túlélte a balesetet.
Bátor tettével György Sándor korát messze megelőzte, kiállása nélkül valószínűleg 2001 után sem kerültek volna ki a magyarlakta települések állomásain a kétnyelvű táblák, melyek a magyar identitást erősítik és jelképezik.
