Azokat a speciális bánásmódot igénylő tanulókat nevezi az oktatási törvény sajátos nevelési igényű gyerekeknek, akik a szakértői bizottság véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, esetleg halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdenek.
A hazai törvények értelmében ezek
a gyerekek is ugyanazokat a tételsorokat kapják a nyolcadik-, illetve tizenkettedik osztály végi vizsgákon, mint társaik, viszont számos enyhítő körülményt kérhetnek a vizsga idejére.
Mindezt írásban kell kérelmezniük a szülőknek, és csak azon gyerekek esetében igényelhetik, akiknek van sajátos nevelési igényről szóló bizonyítványuk.
Ligia Deca tanügyminiszter a sajátos nevelési igényű gyerekek vizsgái kapcsán nemrég kifejtette: az érettségi vizsga a végzős diák bizonyos készségeit igazolja, amelyeket garantálni kell ahhoz, hogy belföldön és az európai partnerintézményekben is elismerjék.
„Ezért a tételek nem változnak számukra, de a támogatási eszközök igen, hogy a sajátos nevelési igényű gyerekek is meg tudjanak felelni az értékelési követelményeknek.
– tolmácsolta az Edupedu.ro oktatási szakportál a tanügyminiszter érvelését.
Az oktatási törvény értelmében minden középiskolai osztályban van fenntartva hely – a jóváhagyott osztálylétszámon felül – sajátos nevelési igényű gyerekek számára. Irsai Izabella Maros megyei tanfelügyelő, aki az elmúlt évben a sajátos nevelési igényű gyerekek nyolcadik végi országos vizsgáiért felelt megkeresésünkre kifejtette,
legtöbben az országos képességfelmérő vizsgán kérik az enyhítő körülményeket, hogy elméleti iskolában tudják folytatni tanulmányaikat.
Az érettségin már kevesebben élnek ezzel a lehetőséggel. Az érettségi alatt legtöbben csak a kétórás hosszabbítást kérik vizsgatámogató körülményként. Nyolcadik végén sem kéri minden sajátos nevelési igényű gyerek szülője, például azok általában nem kérik, akiknek a gyermeke szakiskolába készül – mondta el a tanfelügyelő. Hozzátette azonban, hogy
arányaiban viszonylag sokan kérik a nyolcadikosok képességfelmérő vizsgáján a támogató körülményeket.
Mint megtudtuk, minden sajátos nevelési igényű gyermek kérheti a vizsgaidő meghosszabbítását két órával, külön termet vagy számítógépen való dolgozatírást. Ezeken kívül pedig
a látássérültek kérhetnek Braille-íráshoz használatos gépet, illetve tanárt, aki felolvassa nekik a szöveget, és akiknek lediktálhatják a válaszokat.
A hallássérültek kaphatnak egy jelnyelvben jártas szakembert maguk mellé. Továbbá a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral (ADHD) küzdők kaphatnak egy pszichopedagógust kísérőként (vagy saját terapeutát) maguk mellé, akárcsak az autizmus spektrumzavarral küzdő tanulók.
A sajátos tanulási nehézségekkel küzdő diákok – diszlexiások, diszkalkuliások vagy diszgráfiások – a külön terem és a kísérő mellett jóváhagyást kérhetnek segédanyagok, eszközök használatára is, mint például egy számológép használatára, de csak azokat a segédanyagokat, eszközöket lehet bevinni a terembe, amelyeket a bizottság jóváhagy
– tette hozzá Irsai Izabella. Továbbá az idegrendszeri fejlődési nehézségekkel küzdő és csökkent értelmi képességű gyerekek számára is kérhető a diktálási lehetőség, illetve a pszichopedagógus, mint kísérő jelenléte.
A cukorbetegséggel diagnosztizált tanulók pedig bevihetik a vércukorszint-mérőjüket, inzulint vagy gyógyszert, édességet, de ebben az esetben is külön teremben kell vizsgázniuk, hogy ne tereljék el a többiek figyelmét.
A felsoroltakon kívül pedig vannak egyedi esetek – például kéztörés –, amikor szintén kérhetik egy tanár segítségét, akinek a vizsgázó lediktálhatja a válaszokat.
A márciusi próbaérettségin összesen tizenöt különleges vizsgahelyzet-körülményt hagyott jóvá a minisztérium Maros megyében.
