A statisztikai adatokban ugyan még nem mutatkozik meg a kormány által jórészt az év elején bevezetett, több mint 450 módosítást tartalmazó adótörvénykönyvi intézkedéscsomag hatása, a valóságban azonban a helyzet közel sem rózsás. Balási Csaba, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint
a módosítások bevezetését követő 6–8 hónap után látszik majd meg az intézkedéscsomag eredménye,
és ő e tekintetben nem bizakodó. Az már korábban kiderült, hogy a kis- és középvállalkozásokat kifejezetten hátrányosan érinti az adótörvénykönyvi módosítások egy része, például az, hogy az adókulcs megállapítása esetében az éves forgalomra vonatkozó értékhatárt 60 ezer euróra csökkentették, miközben egy évvel korábban még 500 ezer euró volt, azt megelőzően pedig 1 millió.
Most viszont már csak a 60 ezer eurós forgalmat meg nem haladó vállalkozások adója 1 százalékos.
– részletezte a problémát Balási Csaba, kitérve arra, hogy a kis- és középvállalkozások számára az említett tényezők nagy nehézségeket okoznak.
A januári kötelező minimálbér-emelés már önmagában is megterhelő volt a vállalkozói szféra számára, és a hírek szerint újabb növelés lesz, így válaszol az állam az óriási inflációra és az egekbe szökő élelmiszerárakra.
„Csakhogy hiába növelték meg a minimálbért, ha a vállalkozások nem tudják azt kitermelni. Ahhoz, hogy ki tudják termelni, optimalizálni kell a tevékenységet a kis- és középvállalkozásoknál. És ezt hogy lehet megtenni? Megnézi az ember, hogy a költségeket hol lehet lefaragni. Azt mondja, hogy azt a munkát, amit elvégzett három ember, mostantól két ember fogja elvégezni, a harmadikat pedig elküldi.”
A munkanélküli segélyt viszont szintén a vállalkozások által befizetett adókból kell fizetni, a munkahelyek megszüntetésével viszont csökkennek az állami bevételek is, tehát az egyik probléma egy másikhoz vezet, és ez a láncreakció nagyon hamar kiterjedté válhat
– véli a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke. Ha a leépítések nem hozzák meg a várt eredményt, a következő lépés az, hogy felszámolják a vállalkozást – fűzte hozzá.
Balási Csaba egyébként az év elején még úgy vélte, hogy a kis- és középvállalkozások 20–30 százaléka zárhat be az adótörvénykönyvi módosítások miatt. Ebben most még biztosabb, és úgy véli, az államkasszába befolyó összegek 20–30 százalékkal fognak csökkenni a leépítések, cégbezárások miatt. Ezek a hatások azonban csak az év második felében mutatkoznak majd meg.
– magyarázta.
Az állami bevételek csökkenéséhez vezet ugyanakkor az is – noha ez az adótörvénykönyvi módosításokkal nem függ össze, csak a romló gazdasági helyzettel –, hogy az egyik legerősebb húzóágazatban, az építőiparban kevesebb a munka. Ennek az az oka, hogy a beruházások jó része állami megrendelés – EU-s programok révén –, ám az állam egyre gyakrabban már az önrészt sem tudja „az EU-s pénzek mellé tenni”, így a projektek késnek.
