Az internet mumusa: a TikTok

Talán már senkinek nem kell bemutatni a TikTokot, lassan már a csapból is ez folyik, de azért mi pár szóban összefoglaljuk. A TikTok egy olyan közösségi médiaplatform, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy rövid formátumú videókat készítsenek, osszanak meg és fedezzenek fel. A Kínából származó, Douyin névre keresztelt termék a pekingi székhelyű ByteDance technológiai vállalat agyszüleménye.

A platform 2016-ban robbant be a nemzetközi színtérre, forradalmasítva a digitális tartalomfogyasztás és -készítés módját.

A ByteDance-t Zhang Yiming, a Microsoft korábbi alkalmazottja alapította, és először a Jinri Toutiao vagy Today’s Headlines nevű híralkalmazásról vált ismertté, amely nem sokkal a vállalat alapítása után, 2012-ben debütált. A Toutiao testre szabott hírfolyamokat hozott létre minden egyes felhasználó számára; az emberek gyorsan rákattantak, és a felhasználók átlagosan naponta több mint 70 percet töltöttek a platformon. A ByteDance hasonló képletet alkalmazott a Douyin esetében.

Aztán 2017-ben a magántulajdonban lévő technológiai vállalat felvásárolt egy amerikai székhelyű videós startupot, és kiadta a TikTokot a Douyin tengerentúli változataként. Emellett megvásárolta a népszerű ajakszinkronizáló alkalmazást, a musical.ly-t is, és 2018-ban ezeket a felhasználókat a TikTok-ra helyezte át.

A TikTok algoritmusa, melyet a személyre szabott híralkalmazással fejlesztett tökéletesre, minden egyes felhasználó számára személyre szabja a tartalmat, az alkalmazás a nézési szokások, valamint az elkötelezettségi minták elemzésével egy személyre szabott „Neked” (For You) oldalt állít össze, biztosítva a megfelelő, folyamatosan frissülő tartalmakat. Ez a kifinomult technológia elkötelezettségre ösztönöz – görgetésre, nézésre és végső soron alkotásra, így bátran nevezhetjük a legaddiktívebb, azaz függőséget okozó közösségimédia-alkalmazásnak.

Érdekesség, hogy

a tartalmak is eltérnek a kínai és a világ számára készített applikáció között.

A Douyinon az oktatási tartalmak uralkodnak, a videók tippeket és készségeket kínálnak a személyes fejlődéshez. A TikTok ezzel szemben inkább művészeti alapú: a zene, a tánc és az elbeszélő videók állnak a középpontban.

Egy másik fontos különbség: a Douyin sokkal szigorúbban bánik a fiatalabb felhasználókkal. A 14 év alatti felhasználók csak a gyermekek számára biztonságos tartalmakhoz férhetnek hozzá, és csak napi 40 percig használhatják az alkalmazást. Este 10 és reggel 6 óra között nem használhatják az alkalmazást. Kína évek óta próbálja megfékezni a videójáték-függőséget és más egészségtelen online szokásokat. A kiskorúak számára 2019-ben „kijárási tilalmat” hirdetett az online játékokra, mielőtt a kiskorúak számára teljesen betiltotta volna a hétköznapokon történő online játékot. A legtöbb hétvégén is csak három órán keresztül játszhatnak a 18 év alatti felhasználók.

A TikTok is tett néhány hasonló lépést, amikor bejelentette, hogy

hamarosan minden 18 év alatti felhasználó fiókja alapértelmezés szerint napi egyórás képernyőidő-korlátozást kap, bár a tizenéves felhasználóknak lehetőségük lesz kikapcsolni ezt az új alapértelmezett beállítást.

Említeni kell a cenzúrát is, elmerültünk kicsit a Douyinban, ahol semmi anyagot nem találtunk a Tiananmen téri tüntetésekről, TikTokon viszont igen. A kínai variánson nagyon trendi a propaganda.

Egyértelmű, hogy a kínai TikTok fejleszteni akarja a felhasználót, ott a tanulás, a fejlődés, a fiatalok, gyermekek védelme a trend, nálunk a szórakoztatás – és merjük kimondani, a butítás. Mindenki döntse el maga, hogy az eltérő tartalmakkal mi lehet a kínai technológiai óriás célja, az tény, hogy sikerült egy olyan közösségi platformot tető alá hozniuk, amivel nagyban tudnak tömegekre hatni, anélkül, hogy ebből a felhasználó bármit is érzékelne.

2020-ban a The Washington Post egy adatvédelmi kutatóval együttműködve a TikTok motorháztetője alá nézett, és arra a következtetésre jutott, hogy az alkalmazás nem gyűjt több adatot, mint a többi mainstream közösségi hálózat. A következő évben Pellaeon Lin, a Torontói Egyetem Citizen Labjának tajvani kutatója újabb technikai elemzést végzett, amely hasonló következtetésekre jutott. Első ránézésre tehát a kiberbiztonság terén semmi kiemelkedő nincs a TikTok biztonsági kockázataiban.

Míg az átlagos TikTok-felhasználó valószínűleg nem foglalkozik az adatvédelmi aggályokkal, Kanada, Belgium, Dánia, Új-Zéland, Tajvan, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok kormányai betiltották az alkalmazást a kormányzati eszközökön, India pedig egyenesen betiltotta.

Az Amerikai Egyesült Államokban 34 államban az állami alkalmazottak számára, Montana államban pedig minden személyes eszközön tilos a TikTok használata.

Mi az oka ezeknek a döntéseknek? Nézzük meg, hogyan működik a TikTok, és miért ítélik mégis kockázatosnak.

Más alkalmazásokhoz képest a TikTok adatgyűjtési irányelvei sokkal tolakodóbbak és aggasztóbbak.

Adatvédelmi irányelvei szerint a TikTok személyesen azonosítható adatokat (PII) gyűjt, amelyek közé tartozik a felhasználó neve, kora, e-mail-címe, telefonszáma és a közösségi média fiókjának adatai.

Ezen túlmenően digitális adatokat is gyűjt, például a tranzakciókhoz kapcsolódó fizetési módokat, közösségi hálózati kapcsolatokat, IP-címeket, geolokációs adatokat és eszközinformációkat. Emellett biometrikus azonosítókat és biometrikus információkat gyűjt, beleértve a feltöltött felhasználói tartalomból származó arc- és hanglenyomatokat, valamint a kapcsolódó metaadatokat.

A TikTok nyíltan elismeri, hogy felhasználói adatait Kínában tárolja, és ezeket az adatokat más szervezetekkel is megoszthatja. Bár a TikTok tagadja, hogy felhasználói adatokat adna át a Kínai Kommunista Pártnak (KKP), a TikTok belső megbeszéléseiről kiszivárgott hangfelvételek azt mutatják, hogy

a felhasználói adatokhoz többször is hozzáfértek Kínából, ahol a ByteDance szerverei találhatók.

Kína 2017-es nemzeti hírszerzési törvénye értelmében a TikTok mint a ByteDance leányvállalata, jogi kötelezettséggel tartozik a KKP biztonsági és hírszerzési kezdeményezéseinek támogatására. Magyarul, a ByteDance köteles hozzáférést biztosítani a KKP számára a TikTok felhasználók adataihoz.

2015-ben Kína bejelentette a Digitális Selyemút tervét: a KKP az adatokban a piaci előnyök, a hatalom és a befolyás megszerzésének, valamint a gépi tanulási modellek fejlesztésének módját látja. A párt 2019-ben hivatalosan is nemzeti erőforrássá nyilvánította az adatokat, a földdel, a munkaerővel, a tőkével és a technológiával egyenrangúvá. Nem túlzás azt állítani, hogy a KKP az összegyűjtött adatkészleteket jövőbeli alkalmazásokhoz és megkérdőjelezhető célokra használhatja. Erre példa a ByteDance korábbi vezetője, aki azt állította, hogy a TikTokot a KKP propaganda és gyűlöletkeltő tartalmak terjesztésére használja. Azonnal kirúgták kötelességszegés miatt.

A TikTok alkalmazáson belüli böngészője nyomon követi a felhasználók billentyűzetbejegyzéseit, ez a fajta magatartás, az úgynevezett keylogging biztonsági kockázatot jelenthet.

Az elemzést tavaly elvégző adatvédelmi kutató, Felix Krause szerint a billentyűzetfigyelés nem eleve rosszindulatú tevékenység, de elméletileg azt jelenti, hogy a TikTok összegyűjtheti a jelszavakat, hitelkártya-adatokat vagy más érzékeny adatokat, amelyeket a felhasználók a TikTok alkalmazáson belüli böngészőjén keresztül a weboldalakra látogatva adhatnak meg.

Nincs nyilvános bizonyíték arra, hogy a TikTok valóban megtette volna ezt. Azt nyilatkozták, hogy a billentyűzetfigyelő funkciót „hibakeresésre, hibaelhárításra és teljesítményfigyelésre”, valamint botok és spamek felderítésére használják. Más kutatások kimutatták, hogy a keyloggerek használata rendkívül elterjedt a technológiai iparban. Ez nem feltétlenül hatalmazza fel a TikTokot vagy társait a keylogger használatára, de nem is bizonyíték arra, hogy a TikTok terméke önmagában nagyobb nemzetbiztonsági fenyegetést jelentene, mint más weboldalak.

Több tanulmány is beszámolt arról, hogy a TikTok akkor is követi a felhasználókat az interneten, amikor azok nem használják az alkalmazást.

A tanulmányok szerint a TikTok harmadik fél webhelyeire beágyazott nyomkövetők segítségével információkat gyűjthet a webhely látogatóiról. A TikTok elmondása szerint az adatokat reklámtevékenységének megerősítésére használja fel. És ebben a tekintetben a TikTok nem egyedülálló: ugyanezt az eszközt a Malwarebytes, egy vezető kiberbiztonsági cég szerint az amerikai technológiai óriások, köztük a Facebook-szülő Meta és a Google is sokkal nagyobb mértékben használja.

A biztonsági szakemberek véleménye összecseng a következőkben: nem az individuumra jelent kiemelkedő veszélyt a TikTok, hanem az esetleges befolyásolási kampányok által befolyásolt tömegekre. Amennyiben valakinek az érdeke azt kívánja, hogy a romániai belpolitikai helyzet romoljon, az emberek „for you” oldalára sztrájkra buzdító videókat juttat el (Șoșoacă, G. Simion stb).

A TikTok a kapitalizmus terméke. A kormányok világszerte figyelmen kívül hagyják a polgárok magáninformációinak védelmére vonatkozó kötelességüket, és lehetővé teszik a nagy technológiai cégek számára, hogy a felhasználói információkat haszonszerzés céljából kihasználják. A TikTok nagy mennyiségű adatot gyűjthet, nagy részét csendben, de amennyire a kutatók meg tudják mondani, ez nem invazívabb vagy illegálisabb, mint amit más, nagyrészt amerikai technológiai cégek tesznek.

Szóval, biztonságos a TikTok használata? A válasz nem egyértelmű. A TikTok kapcsán a média kommentárjainak nagy része a nemzetbiztonsággal kapcsolatos kérdésekre összpontosít, de a legtöbb felhasználónak valószínűleg nincs nemzetbiztonsági szempontból érzékeny tartalom a telefonján.

Az egyének számára a kockázat nem különbözik jelentősen más népszerű közösségi médiaalkalmazásoktól.

Végső soron arról van szó, hogy tisztában kell lenni az adatbiztonsággal és az online adatvédelemmel kapcsolatos kérdésekkel, majd személyes döntést kell hozni.

Azok a szülők, akik szeretnék maximalizálni gyermekük online biztonságát, megfontolhatják egy szülői felügyeleti alkalmazás, például a Kaspersky Safe Kids vagy a Family Link használatát – ez lehetővé teszi a felnőtt tartalmak blokkolását, a nem megfelelő játékokhoz és alkalmazásokhoz való hozzáférés kezelését, valamint a képernyőidő eszközönkénti kezelését.

Végső soron, mi a felhasználók vagyunk azok, akik az „Accept all” gombot megnyomjuk a Szolgáltatási feltételek oldal alján.