Marosvásárhelyen pénteken kora délután a középiskolások a Petőfi-szobornál gyűltek össze, kis műsorral emlékezve a márciusi ifjakra és a szabadságharc hőseire. Délután a Postaréten kokárdákkal és huszárdalokkal várták az egybegyűlteket a Székely vértanúk emlékművénél.
Borongós, enyhe idő volt, az átlagnál több fiatal volt a tömegben. Voltak, akik a lépcsőkön álltak, vagy az emlékmű mellett lévő kisebb dombon, hogy jobban lássanak. A téren csak pár kisebb pad van, azokat már a kezdés előtt bő félórával elfoglalták az időben érkezők.
A helyszínen aláírásokat is gyűjtöttek,
lehetőséget adva azoknak, akik Soós Zoltán független polgármester-jelöltet támogatják, hogy kézjegyükkel is megerősítsék ezt.
Elsőként Tuzson Attila, a katolikus iskola lelkésze köszöntötte az egybegyűlteket. A szabadság fontosságáról beszélt, feltéve a kérdést, hogy vannak-e ma hiteles hősök, akik példát mutatnak.
Úgy értékelte, ahhoz, hogy valakiből hős legyen, szüksége van egy családra, édesanyára, édesapára, testvérekre, megerősítő közösségre, amely itthon tart. „Ha a fiatalok azt hallják, hogy minek gyermeket vállalni, minek itthon kínlódni, akkor nem biztos, hogy szülőföldön maradnak. Akarunk-e közösen jövőben gondolkodni?
– fogalmazott a marosvásárhelyi katolikus iskola lelkésze.
Szabó László református lelkipásztor a szeretet fontosságáról beszélt, és azt kívánta, hogy a teljesüljön az idei megemlékezés mottója: győzzenek a magyarok.
Marcel Ciolacu miniszterelnök üzenetét Nagy Zsigmond alprefektus olvasta fel román nyelven, ami után páran azt kiáltották:
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének üzentét Both Hajnal, a csíkszeredai főkonzulátus konzulja olvasta fel. Legyen béke, szabadság és egyetértés – hangzott el, amit a jelenlevők vastapssal köszöntek meg.
Vincze Loránt európai parlamenti képviselő a szabadságért életüket adó fiatalokról beszélt, és feltette a kérdést, hogy kell-e ma nekünk fegyverrel harcolni, háborúba menni. Van-e ma olyan ellenséges hatalom, ami ellen össze kell fogjanak a magyarok? Vincze Loránt szerint a román nacionalisták az igazi ellenségek, akik Székelyföld és az erdélyi magyarság közösségi létét tagadják.
„Ma el kell mondjuk hangos szóval, hogy Marosvásárhelyen, Erdély-szerte mi itthon vagyunk és itthon maradunk” – hangoztatta a EP-képviselő, aki a közelgő választások fontosságáról beszélt és a Nemzeti dalt idézte: talpra magyar, hív a haza!
Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke arra biztatta a jelenlevőket, hogy követve a márciusi ifjakat, álljanak ki bátran az igazságukért, és egy közösségként hallassák hangjukat.
Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármester arról beszélt, hogy a marosvásárhelyi magyarok március 15-én nemcsak a régmúltba tekintenek, nemcsak a szabadságharcra és a fekete márciusra emlékeznek, hanem a jövőbe is néznek. A polgármester szerint tanulnunk kell az szabadságharcosoktól: egyetértést és kitartást. „Azt szeretném, hogy
Hogy ismét győzhessen Vásárhely!” – hangsúlyozta.
Több fiatal slam poetryt olvasott fel, ezzel színesítve a megemlékezést. A bő egyórás eseményt koszorúzás zárta. A hazafelé indulókat, ahogy tavaly is, Kossuth-kiflivel kínálták meg a Felsővárosi Református Egyházközség tagjai és a nyugdíjasok egyesületének képviselői.
Az 1848–49-es szabadságharcra, valamint az 1990-ben Marosvásárhelyen tartott könyves-gyertyás felvonulásra emlékezve a Maros megyei RMDSZ minden évben kiosztja a Könyv- és Gyertyadíjakat kiemelkedő Maros megyei személyiségeknek. Idén a Kultúrpalotában a délután hattól kezdődő ünnepségen a magyar közösségért végzett munkájáért elismerést vehet át:
Az RMDSZ Dicsőszentmárton-kerülete post mortem díjban részesíti néhai Balogh Imre matematika szakos tanárt, míg az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete részéről néhai dr. Benedek István professzor kap post mortem díjat.
A díjkiosztás után Szalóki Ági koncertje zárja a marosvásárhelyi ünnepi megemlékezéseket.
