Meleg étellel a lemorzsolódás ellen – egyre több iskolában kapnak ebédet a diákok

Meleg étellel a lemorzsolódás ellen – egyre több iskolában kapnak ebédet a diákok

Frissítette és kibővítette az oktatási minisztérium az Egészséges étkeztetés, múlt év végéig még Meleg ebéd néven ismert országos program kedvezményezettjeinek a listáját, és e szerint

a több mint kétszáz újonnan felkerült oktatási egység között 19 székelyföldi iskola is van.

Hargita megyében hattal nőtt a programba bekerült tanintézetek száma: a Bögözi Általános Iskola, a bélbori O. C. Tăslăuanu Általános Iskola, a csíkcsicsói Kájoni János Általános Iskola, a csíkszentsimoni Endes József Általános Iskola, a gyergyószárhegyi Bethlen Gábor Általános Iskola, valamint a vaslábi Teodor Chindea Általános Iskola került fel a listára. Ezzel 32-re nőtt azoknak az oktatási egységeknek a száma, amelyek finanszírozást kapnak az Egészséges étkeztetés programban.

Maros megyében összesen 34 tanintézet kap pénzt étkeztetésre az oktatási tárca és a mezőgazdasági minisztérium közös programjában, ezek közül 5 újonnan került be a programba: a Havadi Általános Iskola, a Csatófalvi Általános Iskola, a Magyarbükkösi Általános Iskola, a Szászbogácsi Általános Iskola, valamint a dánosi Cornel Regman Általános Iskola.

Kovászna megyében ezúttal 8 iskolát vontak be a programba a vonatkozó rendelt szerint: a baróti Gaál Mózes Általános Iskolát, az uzoni Tatrangi Sándor Általános Iskolát, a sepsiszentgyörgyi Gödri Ferenc Általános Iskolát, a vargyasi Borbáth Károly Általános Iskolát, a nagyajtai Kriza János Általános Iskolát, a sepsibodoki Henter Károly Általános Iskolát, a szentkatolnai Bálint Gábor Általános Iskolát, valamint a kommandói Horn Dávid Általános Iskolát. Ezzel 29-re nőtt az Egészséges étkeztetés programban listázott Kovászna megyei tanintézetek száma.

A megyék többségében ez a szám idén nőtt meg jelentősen, Hargita és Maros megyében februárig 8-8, Kovászna megyében pedig 7 iskola volt a program kedvezményezettje. Emiatt ugyan nem tudtak még sok tapasztalatot gyűjteni a tanfelügyelőségeken az iskolaelhagyás visszaszorítását célzó program eredményességéről, de

a beérkezett visszajelzések mindenhol pozitívak.

Demeter Levente: ez alanyi jogon kellene járjon

„Én negatív visszajelzést még nem hallottam ezzel a programmal kapcsolatban. A tej-kifli programmal azért elég sok probléma volt, igaz, a két programot nem is lehet egy lapon említeni, mert az egyik tízórait, ez pedig ebédet biztosít.

Hargita megyében az iskolák túlnyomó többségében, ahol ez a program működik, ott meleg ebéd van”

– mondta a programról Demeter Levente. Hargita megye főtanfelügyelője gyerekei által is képet alkothat az ebéd minőségéről, hiszen – amint arról beszámolt – gyermekei ugyan nem olyan iskolába járnak, amely részese a programnak, de attól a cégtől kapják az ebédet, amely az iskoláknak is szállít, és ízlik nekik.

Átütő eredmény elérésére ugyan még nem volt elegendő idő, de már csökkent az iskolaelhagyás mértéke

– mondta kérdésünkre Demeter Levente, de hozzáfűzte azt is, hogy véleménye szerint ez a program a különböző pénzügyi juttatásokkal – például a szociális ösztöndíjjal – együtt fogja visszaszorítani az iskolaelhagyás mértékét. Ő ugyanakkor abban is bízik, hogy minden iskolára kiterjeszti az oktatási tárca az étkeztetési programot.

Én úgy gondolom, hogy ez alanyi jogon kellene járjon, legalább az elemi és általános iskolában. De ha ilyen ütemben folytatódik a növekedés, mint ebben a tanévben, akkor én azt mondom, hogy van okunk az optimizmusra”

– fogalmazott, emlékeztetve, hogy az önálló jogi személyiséggel rendelkező 140 Hargita megyei tanintézmény közül jelenleg 32 része a programnak.

„Motiválta, serkentette az iskolába járást”

Az Egészséges étkeztetés programmal kapcsolatban még nincsenek tapasztalataik – ugyanis sok helyen még zajlanak az étkeztetést végző cégek kiválasztását célzó közbeszerzési eljárások –, de a korábbi, Meleg ebéd program hatását már ismerik – tájékoztatott megkeresésünkre Antal Levente Mihály, Maros megye helyettes főtanfelügyelője.

Nálunk is az a tapasztalat, hogy egy kicsit motiválta, serkentette az iskolába járást. Mindenképpen érdemes volt bevezetni ott, ahol erre lehetőség volt”

– mondta. Azokba az iskolákba, ahol már működik az étkeztetés,

részben cateringcégek szállítják a meleg ételt, de azokban, amelyeknek van étkezdéje, helyben készítik az ebédet.

Vannak ugyanakkor olyan oktatási egységek is, ahol az élelmiszercsomagok mellett döntöttek – tudtuk meg Antal Levente Mihálytól.

Ahol nincs lehetőség oly módon elfogyasztani a meleg ebédet, hogy az higiénikus legyen, oda nyilván jó lenne konyhát építeni, jó lenne étkezőhelyiségeket létrehozni”

– mondta a helyettes főtanfelügyelő, aki szerint jelenleg jórészt a tantermekben étkeznek a diákok.

Sok pozitív tapasztalat és egy negatív tényező

A korábbi, tél végi bővítés során a programba bekerült iskolák nagy részében még nem tudták elindítani az étkeztetést, ugyanis amelyek a diáklétszám alapján nagyobb összegeket kaptak e célra, ott még nem járt le a közbeszerzési eljárás – tudtuk meg Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelőtől.

Amint arról a programért felelős tanfelügyelő, Zágoni Imola tájékoztatott,

a korábbi, Meleg ebéd programba 7 Kovászna megyei iskola került be, majd automatikusan az Egészséges étkeztetés programnak is a részeseivé váltak, és ezekben mind nagyon pozitívak voltak a tapasztalatok.

Többségükben élelmiszercsomagot kaptak a tanulók. Az egyetlen gondot a nehézkesen zajló közbeszerzési eljárások jelentik, illetve az, hogy késve indult az országos program, ami a versenytárgyalások kiírását is késleltette. Ez miatt

a több tíz közül jelenleg még csak négy iskolában – Dálnokon, Maksán, Barátoson és Málnáson – kapnak ebédet az oda járó gyermekek

– tudtuk meg a tanfelügyelőtől.

„A többitől körlevélben megkérdeztem és azt írták, hogy folyamatban van a licit, és valószínűleg május 8-tól fog elindulni a legtöbbjükben a program, amikor visszajövünk a vakációról” – fogalmazott.

Az iskolák egyébként a szaktárca által meghatározott kritériumrendszer alapján kerülhetnek be a programba, és a hátrányt jelentő szempontok alapján érhetnek el magasabb pontszámokat.

Annál nagyobb pontszámot kapnak, minél rosszabbak a mutatóik:

például az iskolaelhagyás mértékét, a képességfelmérő vizsgán ötösnél kisebb eredményt elérő diákok számát,
a negyedik osztály végén történő felmérésen az országos átlagnál kisebb jegyet elérő tanulók számát,
a sajátos nevelési igényű napközisek számát tükröző mutatóik,
de az is magasabb pontszámot eredményez, ha elszigetelt településen működik az érintett oktatási egység

– tudtuk meg Zágoni Imolától.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *