Az egyik helyi gazda búzatáblájánál tartott ünnepségen Jakab István a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnökeként is örömének adott hangot, hogy együtt ünnepelhet a mezőségi magyarokkal, gazdákkal, és együtt tesznek kísérletet arra, hogy következő időszakban milyen stratégia mentén tudnak építkezni. Felidézte a Magyarok kenyere program kezdeteit, és ahogy egyre inkább kezdett kiteljesedni, mivel
„Ahogy a 15 millió búzaszem lisztté őrölve a kenyérben ölt testet, ugyanúgy – éljenek bárhol – egyesülnek a magyar emberek a nemzetben. Mert egy nemzetként, egy aggyal gondolkodunk, egy szívvel érzünk, és az az összetartozás, ami bennünk van, egy életre elkísér bennünket, és a tettekben is megnyilvánul” – fogalmazott.
Csoma Botond, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Kolozs megyei szervezetének elnöke közölte: az erdélyi magyarokat csak erdélyi magyarok tudják képviselni Brüsszelben, Strasbourgban, Kolozsváron és Bukarestben is. „Mi, erdélyi magyarok egy olyan Európai Uniót szeretnénk, amely odafigyel a kelet-európai gazdákra is, és nem csak arra, hogy az ukrán gabona hogyan tudjon bejutni az Európai Unióba” – fogalmazott.
Antal Géza, a Pro Agricultura Egyesület elnöke a Magyarok kenyere programot ismertetve elmondta, az erdélyi, partiumi, bánsági gazdák két éve kapcsolódtak be a programba. Kitért a gazdák gondjaira, és arra, hogy nekik is lehetőségük van beleszólni a döntésekbe, akár helyi, akár az unió szintjén. Emlékeztetett:
a belső-erdélyi régió mindig a mezőgazdaságból élt
– mint azt a településnevek is mutatják –, és meggyőződésének adott hangot, hogy jövője is lesz a térségnek.
A búzaszentelés hagyományát Laczkó Vass Róbert kolozsvári színművész elevenítette fel, majd Czéghér István buzai polgármester köszöntette a jelenlévőket. A búzatáblákra a magyar történelmi egyházak képviselői kértek áldást.
