Tulipánokat, nárciszokat, hóvirágokat, barkát, gerberákat, rózsákat és más tavaszi és idényvirágokat kínálnak eladásra hatósági engedélyek nélkül Csíkszereda forgalmasabb közterületein a mozgóárusok utcasarki „standjainál”.
A jelenség korántsem új keletű, évek óta ez zajlik –
egy éve azonban látványosan megnőtt az árusok száma.
Csibi Attila, az egyik csíkszeredai viráglerakat vezetője a jelenség kapcsán arról beszélt a Székelyhonnak, hogy
március az az időszak, amikor a virágüzletek a téli gyengébb értékesítést egyensúlyozni tudják, viszont amiatt, hogy a városban tizenöt helyen is illegálisan árulják egyesek a tavaszi virágot, nagy veszteség éri a virágüzleteket.
Ilyenkor ugyanis a más megyéből érkező árusok az ideiglenes standjaiknál akár tízezer szál tulipánt is eladnak, ráadásul mindezt törvénytelenül. „Évről évre egyre több virágot hoznak, és egyre több ilyen illegális virágárus van” – jegyezte meg. Tőle tudjuk, hogy
évek óta jelzik ezt a problémát a hatóságoknak, többek között a városházán is, de egyelőre eredménytelenül.
Eleinte arra kérték őket, legyenek türelemmel, hogy alakuljon meg a helyi rendőrség, amely majd fel tud lépni a jelenség ellen. Később aztán azt a választ kapták tőlük, hogy
a bírságoláson kívül nem tudnak mást tenni, mert nincs lehetőségük elkobozni az árut, ezért felmerült, hogy törvénymódosításra volna szükség.
„A lényeg az, hogy a problémát nem képesek kezelni, holott nem láttam más városokban ilyen szintű problémát.
– osztotta meg saját hipotézisét Csibi Attila. Hozzátette, hogy nem azokról a helyi termelőkről van szó, akik néha bejönnek a városba néhány csokrot eladni, mert esetükbe elfogadták, hogy nekik is meg kell élni valamiből. Itt a más megyékben érkezőkről van szó – hangsúlyozta. Mint kifejtette, látta, hogy egy jászvásári rendszámú furgonban hozták a sok tavaszi virágot a városba.
– jegyezte meg.
Szerinte a városvezetésnek kellene tennie valamit a jelenség visszaszorításáért, mert az egész virágkereskedelmet érinti ez Csíkszeredában. A virágüzletek egész évben nyitva tartanak, alkalmazottakat fizetnek, adóznak, üzlethelyiséget bérelnek – sorolta.
– vetítette előre.
A hargitai megyeszékhely tizenhat virágüzletének nevében egy másik kereskedő szintén elmondta, hogy a hatóságoknak jelentették az illegális kereskedést Csíkszereda közterületein, ezt korábban megosztották a Facebookon is, hogy nyilvánosan is kifejezzék felháborodásukat a hatóságok tehetetlensége miatt.
„Tulajdonképpen nem tudom, hogy tehetetlenség vagy nem megfelelő hozzáállás ez a részükről.
– panaszolta. Hozzátette, hogy az utcai árusok kempingasztalokat, kisszékeket, kartondobozokat hoznak, kirakodnak, most már gerberát és rózsát is árulnak a tavaszi virágok mellett, és a nap végén a szemetet otthagyják maguk után.
Gyakran látni őket a csíkszeredai Piac utcában, a Kossuth Lajos utcában, a Testvériség sugárúton, a forgalmas helyeken. Mint említette:
a városházán azzal védekeztek, hogy eltörölték a 1992-ből származó 12-es számú törvényt, amely lehetővé tette volna, hogy elkobozzák az illegális kereskedelem tárgyát képező árut.
„Ha a városvezetés vagy bármelyik hatóság nem védi meg a javainkat, a vállalkozásainkat, a családjainkat, akkor elég súlyos problémáról van szó, úgy gondolom” – fogalmazott.
Bors Béla, Csíkszereda alpolgármestere az ügy kapcsán megkeresésünkre kiemelte, hogy a virágárusok felháborodását teljesen jogosnak tartják.
– magyarázta. Hozzátette, hogy a Csíkszeredai Helyi Rendőrség február végétől folyamatosan ellenőrzi ezeket az árusokat.
„A szankciókról egyrészt a 2000/99-es számú kormányrendelet, másrészt a 2018/295-ös számú helyi önkormányzati határozat rendelkezik.
A Csíkszeredai Városháza által kibocsátott kereskedelmi engedély nélkül árusító magánszemélyek 200–2500 lejjel bírságolhatók, míg az illegális közterület-foglalásért 200–500 lejes bírsággal sújthatók.
A helyi rendőrök a napokban is állítottak ki szabálysértési jegyzőkönyveket, de látszólag a pénzbírság nem rettenti el őket. A kiállított jegyzőkönyveket a helyi rendőrség elküldi a lakcímük szerinti polgármesteri hivatalhoz, a bírságok behajtásáról azonban nincsenek információink” – közölte.
Azt az alpolgármester is megjegyezte, hogy
mivel az 1990/12-es számú törvénynek az illegálisan árusított javak elkobzásáról szóló rendelkezéseit egy törvénymódosítással hatályon kívül helyezték, a legfontosabb eszközt vették ki a hatóságok kezéből.
„A helyi rendőrség ennél többet nem tehet, de a lakosság igen: válasszák inkább a helyi vállalkozásokat” – jegyezte meg.
A helyi rendőrség is erre buzdított egyik Facebook-bejegyzésében a téma kapcsán. Mint írták,
több esetben is pénzbírságot szabtak ki, ugyanakkor javasolták, hogy a lakók ne támogassák az illegális utcai kereskedelmet.
„Helyette inkább vásároljanak olyan termelőktől, kereskedőktől, gazdasági szereplőktől, akik engedéllyel és a termékük származását igazoló dokumentumokkal is rendelkeznek, továbbá a törvényben megfogalmazott előírásoknak megfelelően árulják, tárolják és eladásra kínálják termékeiket” – fogalmaztak.
Maria Plumbu, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője megkeresésünkre ugyancsak arról beszélt, hogy
mivel hatályon kívül helyezték az említett 12-es számú törvényt, az illegális utcai kereskedelem ellenőrzése, bírságolása a helyi polgármesteri hivatalok hatásköre, akik az önkormányzati határozatukban foglaltak szerint intézkedhetnek.
A jelenlegi szabályozás szerint pénzbírságon kívül a helyi polgármesteri hivatal nem tehet mást az illegális utcai kereskedés ellen. Ezért Dimén Hunor Dénest, a Hargita megyei adóhatóság (ANAF) vezetőjét is megkerestük, aki elmondta, hogy a 2023-ból származó 296-os számú törvény fogalmaz meg intézkedéseket a témában. Tőle tudjuk, hogy
az utcai árusok ellenőrzése, azaz az adócsalások elleni „harc” a szebeni adócsalás elleni igazgatóságnak hatásköre (Direcția Regională Antifraudă Fiscală 7 Sibiu), amelyhez Hargita megye is tartozik.
Felhívtuk az igazgatóságot, hogy megkérdezzük, idén mennyi ellenőrzést végeztek az utcai árusok körében, és szabtak-e ki bírságokat, azonban ők az országos adóhatósághoz irányítottak, hogy ott tegyük fel kérdéseinket, ám cikkünk megjelenéséig nem kaptunk válaszokat tőlük.
Az említett, tavaly megjelent 296-os számú jogszabály szerint egyébként az országos adóhatóság (ANAF), a vámhatóság és a fogyasztóvédelmi hatóság felhatalmazottjai megbírságolhatják a törvénytelenül kereskedőket, és kiegészítő büntetésként akár el is kobozhatják az árut.
