Múlt hónapban az illetékes szakminisztériumokhoz fordultak a tanügyi szakszervezetek, mert a kisegítő személyzet egy része – főként a bölcsődékben dolgozók – nem kapták meg az oktatási rendszerben januártól bevezetett béremelést, továbbá amiatt is, hogy az ingázó pedagógusoknak nem minden településen fizették ki az utazási támogatást az önkormányzatok.
A székelyföldi megyékben akkor még nem sok hasonló esetről tudtak a tanügyi szakszervezetek, ám azóta kiderült, hogy a bölcsődékben kisegítőszemélyzeti munkakörben dolgozók nem kapták meg a nekik járó béremelést. Kiderült ennek az oka is.
A bölcsődék működtetése korábban a polgármesteri hivatalok feladata volt, ám valamivel több mint egy évvel ezelőtt átkerültek a tanfelügyelőségekhez. Az oktatási rendszerben azonban nagyjából egy takarítónői besorolásnak felel meg az a személyzeti kategória, amelyben a bölcsődék kisegítő személyzete mindaddig dolgozott. Így
amíg őket nem sorolták át a megfelelő személyzeti kategóriába, nem is kaphatták meg a béremelést
– tudtuk meg Molnár Zoltántól, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége Maros megyei szervezetének vezetőjétől.
„Akik a bölcsődében vagy óvodában dadusként vagy ápolóként dolgoznak, kisegítőszemélyzeti munkakörbe kerültek, mivel ők gyermekekkel is dolgoznak – öltöztetik, ételt szolgálnak fel nekik, vécére viszik őket stb. –, nem csak takarítanak. Tehát átkerültek egy más személyzeti kategóriába” – magyarázta a szakszervezet képviselője. Ez már megtörtént, így rendeződött a béremelés kérdése is – mondta. Azt viszont
nem tudni, hogy a béremelés értékét visszamenőleg, a január óta eltelt időszakra megkapják-e az érintettek,
ugyanis akkor még nem voltak a megfelelő személyzeti kategóriában – válaszolta kérdésünkre.
Az ingázó pedagógusoknak járó támogatással kapcsolatos legutóbbi problémát illetően Molnár Zoltán elmondta, az leginkább a tanulók házában dolgozókat érintette. A marosvásárhelyi tanulók házában sem kapták meg az ingázási támogatást az arra jogosultak, a tanfelügyelőségnél terítékre is került a probléma február végén. Azt nem tudja biztosan, hogy rendeződött-e a helyzet, de feltételezi, hogy igen, mert azóta nem kapott panaszokat a szakszervezet – fogalmazott az érdekvédelmi tömörülés megyei vezetője.
A nagyobb gond az – folytatta –, hogy vannak olyan iskolák, ahol az elmúlt évre még egyáltalán nem kapták meg az ingázási támogatást az arra jogosultak, vagy olyan tanintézet is van a megyében, amelynek csak most utalta a polgármesteri hivatal a múlt évre járó támogatást.
Az ingázási támogatással kapcsolatos zavart legutóbb az okozta, hogy az új tanügyi törvény értelmében
már nem az önkormányzatok feladata lesz a támogatás biztosítása.
A jogszabály bevezetését azonban elhalasztották a 2025–2026-os tanév kezdetéig, addig pedig minden marad a régiben, ez viszont elkerülte az illetékesek figyelmét egyes önkormányzatoknál.
A tavalyi általános tanügyi sztrájk eredményeként bevezetett, az oktatásban dolgozóknak évente egyszeri alkalommal járó, önfejlesztésre fordítható támogatással is vannak problémák. Nem mindenki kapta azt meg, ám ennek helyi oka lehet – véli Kocs Ilona, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége Hargita megyei, területi vezetője. Mint mondta,
néhány olyan iskoláról tud, amelyben az alkalmazottak egyáltalán vagy csak a személyzet egy része nem kapta meg a juttatást, amit legkésőbb januárban át kellett volna utaljanak nekik.
A kártyát megkapták, de az 1500, illetve 500 lejes támogatást nem. Három-négy iskolában vannak ilyen panaszok, ezekben senkinek vagy csak a kisegítőszemélyzetnek nem utalták még az önfejlesztésre fordítható összeget – mondta Kocs Ilona, aki azt feltételezi, hogy ennek
helyi oka lehet, ugyanis a tanintézetek többségében időben megkapták a juttatást az alkalmazottak.
A bérekkel kapcsolatos többi probléma egyébként rendeződött – válaszolta kérdésünkre a szakszervezet képviselője.
Kocs Ilona ezzel kapcsolatban azt is hangsúlyozta, ő már évek óta mondja, hogy a gyakori bérszámfejtési problémáknak a legfőbb oka az, hogy az oktatási rendszerben használt bérszámfejtési alkalmazást nem az oktatási tárca, hanem egy külsős cég tartja fenn, illetve fejleszti, amelynek
„halvány gőze nincs” arról, hogy mi történik az oktatási rendszerben.
