A Kultúrpalota nagyterme és páholyai is megteltek péntek este a Most vagy Soha! című történelmi kalandfilm vetítése során, amelyet március 14-én mutattak be Budapesten a nagyközönség előtt. Március 15-től pedig Erdély több városában is látható a mozikban.
A Vándormozi csapata olyan kis településekre is elviszi az 1848-as forradalom egy napjáról szóló filmet, ahol nem működik mozi.
Rákay Philip forgatókönyvíró és kreatív producer, Lóth Balázs rendező, valamint a Farkascht alakító Horváth Lajos Ottó színművész a vetítés után beszélgetett a marosvásárhelyi közönséggel.
A produkció hatalmas méreteiről is kaphattunk képet, hiszen több ezer statisztával, hatezer jelmezzel, rengeteg díszlettel készült el eredeti helyszíneken is, szürkemarhákat tereltek Budapestre a múzeumi jelenethez, de megépítettek egy több hektáros díszletet is Fóton, ahol Pest és Buda emblematikus épületeit rekonstruálták, a Duna-partot, a Landerer-nyomdát kívül-belül, a Pilvax kávéházat, amely megszólalásig hasonlít az eredetire – részletezte Rákay Philip. Mint elmondta,
embert próbáló feladat volt ezt a hatalmas produkciót előállítani, de nem a kritikusok érdeklik őket, hanem a közönség reakciója,
amely mindenhol megdöbbentő, bárhol járnak. Az alkotás 104 óra forgatott anyagból áll össze, amely nem csak magyar filmnek, de bármilyen filmnek extrémnek számít, kilenc hónapig vágták.
Lóth Balázs rendező arról mesélt, mennyire bonyolult megtervezni ezt a közel száz napos forgatást elejétől a végéig.
– mondta a rendező. Tíz különböző variációját kellett megtervezni Szendrey Júlia és a többi főszereplő ruhájának is, hiszen egy meghatározott sorrend szerint ugyan, de nem időrendi sorrendben forgatták ezeket a jeleneteket. Lóth Balázs szerint ez legalább annyira volt logisztikai, mint művészi feladat. Úgy véli, ezt a filmet mindenki teljes szívéből csinálta, és a sokszor amerikai filmekben, néha zsoldosként dolgozó stáb, most a saját filmjüket, a magyarság történetét csinálhatta.
Lóth Balázs a színészek kiválasztásáról elmondta,
kifejezetten friss arcokat, a fiatal nemzedék legjobbjait keresték,
és négy fordulós szereplőválogatást szerveztek, bár a Farkasch karakterét alakító színészt hamar megtalálták. Nemcsak budapesti vagy vidéki színészeknek szerettek volna lehetőséget adni, hanem határon túli színészeknek is az egész Kárpát-medencéből.
– emelte ki Rákay Philip.
Horváth Lajos Ottó színművész ismerős lehet a nagyközönség számára az Üvegtigris Sanyijaként, ám ebben a filmben egy fiktív figurát játszik, a film „rosszfiúját”. Ő az, aki mindenáron be akarja bizonyítani lojalitását a hatalomnak, és ezért minden megtesz, hogy megölje Petőfit. Természetesen nem sikerül neki, hiszen ő nem is létezett, erre a filmben van is egy utalás, amikor elhangzik, hogy „Farkasch, maga nem létezik!”
Erre reagálva
a színművész elárulta, rettentő szabaddá tette őt, hogy fiktív karaktert kellett játszania.
Mindenki tudja, hogy milyen volt Petőfi, ezért nehéz eljátszani egy ismert történelmi szerepet, számos előítélettel kell megbirkóznia, nehéz teher meghatározott történelmi karaktert eljátszani a közönség előtt, fiktív szereplőként pedig nem volt ilyen teher rajta.
Bár profi kaszkadőrcsapattal dolgoztak, Horváth mindent maga akart eljátszani, de a marosvásárhelyi közönségnek bevallotta, végül örül, hogy nem csinálhatott meg mindent. Azt is elmondta, mennyire hálás szívvel ül itt, és mennyire lenyűgözte őt az erdélyiek szeretetteljes fogadtatása.
A nézői kérdések között elhangzott az is, hogy mennyire hiteles a filmben Szendrey Júlia harca, mire Rákay Philip elmondta, történészekkel beszélgettek, korabeli naplókat olvastak, de a visszaemlékezésekre alapozva 1848. március 15-én „minden olyan simán ment, mint a karikacsapás”, ezért kitalálták Farkasch figuráját, hogy behozzanak egy akciófilmes-kalandfilmes szálat is, amelynek fő célja, hogy bevonzza a fiatalokat is a moziba.
Hangsúlyozta:
ez egy kalandfilm, „a történelmi kisdoktorit nem ebből kell írni”, céljuk az volt, hogy ezek előtt a zseniális hősök előtt még mélyebb főhajtást gyakorolhassanak, még magasabbra emeljék őket.
„A film 25. percében elhangzik a Nemzeti dal, a magyar irodalom legismertebb verse, az egyetemes történelem egyetlen olyan verse, amely szikraként viselkedik, és elindít egy forradalmat. Az ember érzi ennek a felelősségét, hová lehet ezt még fokozni? Nehéz lehetett a márciusi ifjaknak akkor is, hogy onnan továbbgördüljenek az események, és ez a szikra egyre több embert lángragyújtson” – fejtette ki Rákay Philip.
A közönségtalálkozó után arról faggattuk Lóth Balázs rendezőt, aki maga is megjelenik a film egyik jelenetében – amikor a jogi egyetemre vonulnak Petőfiék –, hogy más érzés-e erdélyi közönség előtt levetíteni a filmet, mint egy magyarországi közönség előtt.
– mondta el a rendező. Mint kifejtette, a filmbeli jelenete azért olyan fontos számára, mert így érzi, hogy ez a film az ő „édes gyermeke” is. Nagyon fontosnak tartja, hogy erről a témáról, március 15-ről és Petőfiről végre film készült.
„Tudom a felelősségét, hogy évtizedeken keresztül fogják emberek, iskolák ünnepeken, hétköznapokon nézni, és szerettem volna az azonosulásomat kifejezni vele” – tette hozzá. Úgy véli, nagyon nehéz ma Magyarországon ilyen filmet csinálni, mert ennek a fajta mainstream-, nagy közönséghez szóló zsánerfilmeknek nincs jelentős hagyománya, általában a kisrealizmus felől közelítenek a filmek, amely egy nagyon szép hagyomány, ők mégis azt szerették volna, hogy a nagy történeteink is végre vászonra kerüljenek.
– felelte a Székelyhonnak Lóth Balázs. Kérdésünkre azt is elárulta, kik az ő kedvenc karakterei a filmben. „Jászberényi Gábor csodálatos színész, fantasztikus vele dolgozni, de én nagyon szeretem Horváth Lajos Ottó alakította Farkasch karakterét is, illetve hozzám közel áll Bordás Roland által alakított Bulyovszki karaktere, aki megfogalmazza a 12 pontot, aki az értelmiségi a forradalomban, aki ritkán szólal meg, de annak súlya van, aki ritkán mozdul meg, de akkor nagyot üt. Én nagyon más ember vagyok, de azt gondolom, hogy az ilyen emberek viszik előre a világot” – osztotta meg a Székelyhon olvasóival a Most vagy soha! című film rendezője.
