Mi marad a sárga kukában?

Mi marad a sárga kukában?

A betétdíjas rendszert az elmúlt év végén vezették be Romániában. Most, hogy egyre elterjedtebbé válik Székelyföldön is a használata, megkérdeztünk néhány, hulladékgazdálkodással foglalkozó szolgáltatót, a rendszer hogyan befolyásolja tevékenységüket a jövőben.

Pál Tamás, a csíkszeredai Eco-Csík Kft. igazgatója megkeresésünkre arról beszélt, hogy a palackvisszaváltós rendszert a lakosság szempontjából hasznosnak tartja, hiszen

arra ösztönöz, hogy ne dobjuk ki a PET-palackot, hanem adjuk le, amelyért visszakapjuk a pénzüket, levásárolható nyugta formájában.

Ez a betétdíjas rendszer a cég tevékenységét nem befolyásolja, hiszen továbbra is gyűjtik a szelektív hulladékot, viszont számítanak arra, hogy kevesebb lesz a begyűjtött műanyagpalack, az üveg, valamint az alumíniumdobozok mennyisége.

Csak nőjön az újrahasznosított mennyiség!

A hulladékgazdálkodó cég rendszerével ugyanis párhuzamosan működik a visszaváltós rendszer. „Ez utóbbi nem a mi rendszerünk, nem mi gyűjtjük és nem is mi szállítjuk. Még nincsenek pontos adataink, de úgy gondoljuk, elég jelentős mértékben befolyásolja a visszaváltható csomagolóanyagokból szelektíven gyűjtött mennyiséget” – magyarázta Pál Tamás. Arról is beszélt, hogy

a szelektív hulladékok értékesítése változó, van, amikor jól el lehet adni, máskor meg veszteséget termel.

Az igazgató kiemelte, továbbra is gyűjtik a szelektív hulladékot, amit egységükben minőség és szín szerint különválogatnak. Egy részét eladják nyersanyagként, amit pedig ilyen formában nem lehet értékesíteni, azt a brassói égetőbe szállítják, ahol hőenergiát nyernek belőle. Tehát ez sem megy kárba. Hozzátette, az a legfontosabb, hogy a visszaváltós rendszerrel együtt egyre nagyobb mennyiségű hulladékot hasznosítsanak újra az Európai Unió elvárásainak megfelelően.

Néhány számadattal is szolgált a tavalyi évre vonatkozóan a teljes kiszolgálási területükön, amelybe Csíkszeredán kívül tizenöt, főként csíkszéki település tartozik. Összesen 18 200 tonna hulladékot gyűjtöttek be egy év alatt, amelynek jelentős része, 16 700 tonna háztartási hulladék. Ezen kívül többek között 81 tonna üveget, 87 tonna papírt, 225 tonna kartonpapírt és 106 tonna PET-palackot, valamint 25 tonna használt étolajat gyűjtöttek össze.
Azt váltják vissza, aminek piaca van

Körösfőy Sándor, a székelyudvarhelyi RDE Hargita Kft. igazgatója kevésbé derűlátó. Úgy véli, a visszaváltós rendszer bevezetésével lassan nem lesz, amit eladjanak. Ugyanis a betétdíjas rendszerben olyan csomagolóanyagokat lehet visszaváltani, amelyeknek van piaca, mint a PET-palacknak, az alumíniumnak, újabban az üvegnek.

Aminek nem volt eddig piaca, az ugyanúgy nem kerül újrahasznosításra, mint például a „mocskolódó” ételcsomagoló anyagok, amelyek többféle műanyagból készülnek.

A műanyaghulladékok közel felét pedig ez utóbbi kategória teszi ki.

Mint magyarázta, eddig térítésmentesen begyűjtötték a szelektív hulladékot a lakóktól, és értékesíteni tudtak belőle, de ezután nem nagyon lesz, amit eladni „Az lehet ennek a vége, hogy

a hulladékgazdálkodó cégeknek nem lesz érdekük szelektíven gyűjteni”

– tekintett előre. Hozzátette, a visszaváltós rendszer tehát nem kedvezett kifejezetten a szolgáltatóknak, hiszen jövedelemkiesést jelent számukra. Viszont azt elismerte, hogy a lakosságnak jó, egyrészt azért, mert tudatosabban gyűjtenek szelektíven, másrészt visszakapnak valamennyi pénzt a leadott italcsomagoló-anyagért.

Minél kevesebb papír kerüljön a lerakóba

Zonda Balázs, a kézdivásárhelyi Gosp-Com Kft. vezetőjét is megkérdeztük, aki szerint a visszaváltós rendszernek még nem érződik a hatása. „Ha beindul teljes gőzzel, akkor körülbelül 10–20 tonna szelektívhulladék-kieséssel számolunk” – vetítette előre. Tőle tudjuk, hogy

átlagban havi 60 tonna szelektív hulladékot kezelnek, tehát becslései szerint ennek akár egyharmadát is elveszíthetik.

Ennek ellensúlyozása lehet, ha a lakók tudatosabban rendszerezik a hulladékot, főleg a papírt és kartont nagyobb mennyiségbe gyűjtik szelektíven, hogy ne a lerakókba kerüljön. Szerinte a szolgáltatókat negatívan fogják érinteni ezek a változások, amit a rendszer bevezetése hozott, emellett az a trend, hogy egyre nagyobb a hulladék mennyisége, és egyre nagyobb illetéket kell fizetni a lerakásért.

Az üveg ára ingadozik

Máthé László, a sepsiszentgyörgyi TEGA igazgatója szerint is korai még előre látni a visszaváltós rendszer következményeit a szolgáltatókra nézve. Egyelőre nem érzékeltek csökkenést a begyűjtött szelektív hulladék mennyiségében. Például januárban 15 tonnával többet gyűjtöttek be a tavalyi év első hónapjához képest. Azt viszont ő is elismeri, hogy várhatóan negatívan fogja érinteni a hulladékkezelő szolgáltatókat.

Az már most látszik, hogy az üveg piaca ingadozik, így kérdéses, hogy érdemes lesz-e megszervezni a szokások üvegszüretet Sepsiszentgyörgyön – jegyezte meg. Ehhez képest az alumíniumdobozokat jól lehetne értékesíteni, azonban ezek a visszaváltós rendszer részét képezik. A szolgáltatóknak jó, hogy a szelektív hulladékok közül legalább a karton szintén jól eladható, és nem szerepel a betétdíjas visszaváltó-rendszerben.

Mint korábban írtuk, a betétdíjas rendszer tavaly november 30-án lépett életbe, és az üvegből, műanyagból vagy alumíniumból készült, 0,1 és 3 liter közötti űrtartalmú italcsomagolásokra vonatkozik. Ebbe beletartoznak az ásványvizes üvegek, üdítőitalok, sörös dobozok, bor és más alkoholos italok csomagolásai is. A vásárlóknak fontos tudniuk, hogy csak azok a palackok válthatók vissza, amelyeken rajta van a betétdíjas rendszer védjegye. Erre figyelni kell, ugyanis idén még egyszerre lesznek jelen az 50 banis betétdíjas, valamint a korábban legyártott italcsomagolások az üzletekben. Arról is írtunk, hogy vidéken még nagyon körülményes a rendszer működtetése.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *